Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)
TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: Az 1920-as évek földreformja Szolnok megyében / 133. o.
— ami házhely céljára kitűnően megfelel — gróf Bolza József hajlandó elcserélni más ingatlanért és ezt a területet pedig önként házhely céljára átadja. A csereszerződést az egyház felettes hatóságának jóváhagyása után megkötötték. 56 Ezen a területen 1929ig 52 telket osztottak ki, ami 150 n.öles teleknagyságnak felel meg. 57 Tiszaugon a házhelyhez szükséges földterületet békés megegyezéssel sikerült biztosítani 12 korona négyszögölenkénti áron úgy, hogy a 24 igényjogosult összesen 3 kat. hold területen mind megkapta a házhelyhez való földet. Kishaszonbérletre összesen 1.243-an jelentkeztek a járás területén. Ez is mutatja a nagy földéhséget, ami általában jellemző volt a Tiszazugra. Ezek többsége is cibakházi jelentkező volt. Itt 850-en jelentkeztek. A képviselőtestület azután igen alaposan megvizsgálta a jelentkezők igényjogosultságát és csak 130 főt (!) talált érdemesnek a juttatásra, ilyen nagymérvű elutasításra nincs másik példánk a megyében. Egy kiküldött bizottság is, de az alispán maga is tárgyalt a környék két legnagyobb birtokosával — Sváb Gyulával és Basch Lajossal —, akiknél közbenjártak a „jogos igények" kielégítésére szükséges mintegy 160—180 kat. holdnyi terület méltányos áron való átengedése ügyében. Közben az „érdemességet" tovább vizsgálták és már csak 116 jelentkezőt találtak érdemesnek. Ezek igényét elégítették azután ki végül a következő módon: Kiszámították, hogy a 116 fő részére 182 kat. hold földterület kell. Ebből 78%-ot a Sváb-uradalom, 22%-ot a Salg ó-ura dalom adott. Vagyis a Sváburadalom területén 136 kat. hold területen 83 igényjogosult, a Salgó-uradalom területén 46 kat. hold földön pedig 33 jelentkező kapott parcellát felszántva, elboronálva. Csépán kishaszonbérletre 106 községi lakos jelentkezett, de nem kaptak bérleteket, mert a képviselőtestület nem talált haszonbérre alkalmas földet 58 Nagyréven az OFB Schweiger Béláné birtokából 20 kat. hold földet juttatott kishaszonbérletek céljára. Tiszakürtön a gróf Bolza József tulajdonát képező Búzássziget bér gazdaságából kisbérleteket alakítottak az OFB tárgyaló bizottságának javaslata alapján. 135 jelentkező részére 940 kat. holdnyi területen alakították így ki a kisbérleteket. A tiszasasi és tiszaugi kisembereknek az volt a kívánsága 1920 őszén, hogy báró Bánhidy Antal birtokát - Tiszasas területén 886 kat. hold és Tiszaug területén 609 kat. hold — bérbe szeretnék venni. A birtok két részben terült el, mindkét község területén van egy-egy rész. A gazdasági felügyelőség összeköttetést keresett a birtokos leányával, báró Üchtritz Amadéé Emimével és 1928 augusztus 25-én megkezdték a tárgyalást a bérbevétel ügyében. A tiszasasiak 30 korona bérleti díjat ajánlottak - 1200 négyszögöles - holdanként, a tulajdonos 100 koronát kért és az adó fizetését. Végül 1920. szeptember 24-én megkötötték az egyezséget két évre, amit még meghosszabbítottak. A 1116 magyar hold bérletéért 100 ezer koronát és a közterheket fizették 56 OL K-184 1921-29-59.735/92.640. 57 SZML Tiszakürt jkv. 1921-1929. kötetek. 58 OL K-184 1921-29-59.735/92.640. (Az alispán és a főszolgabíró jelentése.) J? OL Z-1477 Gazdasági Levéltar. LEBOSZ-kimutatások. Nagyrév anyagában a 26.761/1924. számú OFB-ítélet. 60 SZML Tiszakürt jkv. 50/1924. kgy. sz. 146
