Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: Az 1920-as évek földreformja Szolnok megyében / 133. o.

Nagykörű községben 1922. január 23-án tárgyalta első ízben a földjuttatások ügyét a képviselőtestület, melyen megjelent Kádár Károly vármegyei gazdasági fel­ügyelő is, aki elmondta, hogy Kiss Ernő és társai 41 földet kérnek. Bemutatta kérvényü­ket, amelyet az OFB-hez küldtek. Az igénylők mégis jelölték, hogy melyik földbirtok kisajátítását kérik. Ezek szerint 42 összesen 2.553 kat. holdat kérnek. A helyszínen azt tapasztalta a gazdasági felügyelő, hogy az igénylőket célszerűen úgy lehetne kielégíteni, ha a Baldácsy-féle alapítvány nagykörűi 1.361 kat. holdas birtokát egészben vagy rész­ben kisbérletekre alakítanák és azt hosszú időre az igényjogosultaknak haszonbérbe ad­nák. Ambrus József főjegyző ezzel szemben azt javasolta, hogy miután a többtermelést is szem előtt kell tartani, hiszen ez országos érdek, az addig házilag kezelt közép- és nagybirtokokat továbbra is hagyják meg tulajdonosuk használatában és gazdálkodásá­ban. Míg a Baldácsy-féle alapítványi 1.361 kat. holdas nagybirtokot, valamint a Fisch­bein-féle 261 kat. holdas középbirtokot, — amelyek eddig is mindig haszonbérbe vol­tak adva és házi kezelésben nem voltak -, szerezzék meg a földet igénylők részére kis­haszonbérletek alakítására, de lehetőleg barátságos megegyezéssel adják azt a földet a földművelők és kisgazdák kezébe. Javaslatát azzal indokolta a főjegyző, hogy vélemé­nye szerint az igénylők legnagyobb része nincs abban a helyzetben, hogy a földváltság­gal járó forgalmi áraknak megfelelő vételárat és azon felül gazdasági beruházásokat is fedezni tudnák. 'így a többtermelés veszélyeztetése lenne a nagyobb birtokok meg­csonkítása és feldarabolása. Ezért fontos közgazdasági és szociális érdekből a kisha­szonbérletek alakítását tartja megfelelőbbnek az igények kielégítésére. A képviselőtestület a főjegyző álláspontját fogadta el és emelte határozattá E túlzott remények azonban nem váltak valóra, hiszen az 1935. évi mezőgazdasági sta­tisztika 222 igénylő 370 kat. hold földhöz való jutását regisztrálta. Ugyanezt az adatot közli a LEBOSZ-kimutatás is Azonban ezt is módosítani kell, mert a 39.296/ 1927. számú OFB-ítélet a rendelkező részben 190 kat. hold 99 n.öl területet ítél a köz­ség részére földbirtokpolitikai célokra 6 Ezek alapján a földbirtokpolitikai célokra jut­tatott terület nagysága pontosan 562 kat. hold 34 n.öl. Magunk részéről ezt a föld­mennyiséget fogadjuk el helyesnek. A járásnak nem volt sok lehetősége legelőjuttatásra, mert egyrészt nem is volt rá ténylegesen igény, mivel a községek a nekik szükséges legelőterülettel rendelkeztek, másrészt ott, ahol szükség mutatkozott, most igényeltek is a községek. Besenyszög 1923 szeptemberében kapta meg az OFB 16.165/1923. számú ítéletével a neki juttatott 200 kat. hold legelőt, amelyet a szatmári káptalan birtokából kapott. A 41 56 hadirokkant, 34 hadiözvegy, 2 felnőtt hadiarva, 10 kisiparos, 186 nincstelen földműves és 134 törpebirtokos, összesen 422 fő "A Baldácsy-féle alapítvány 1.361 kat. hold, a Balogh Gyula 632 kat. hold, Fischbein Róza 261 kat. hold és Schwartz Gyula 299 kat. hold. Ezeket a birtokokat kívánták kisajátíttatni. 43 SZML Nagykörű jkv. 2/1922. kgy. sz. 44 1935.99. köt. 169.. OL Z-1477 Gazdasági Levéltár. LEBOSZ-kimutatások. Nagykörű község anyaga. 46 SZML Kisújszállás közig. ir. Az 5.272/1927. számú iratban az OFB 39.296/1927. számú ítélete. 144

Next

/
Thumbnails
Contents