Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - Szurmay Ernő: Szolnok város közművelődésének története a megyeszékhellyé válástól az első világháborúig / 113. o.

A kapitalista társadalmi rend fokozatos helyi kiteljesedésével járt együtt a különböző egyletek, egyesületek szaporodása. A 80-as évek elején a már említetteken kívül kívül Szolnok társadalmi életében is jelentős szerepet játszott az úri hölgyeket tömörítő Általános Nőegylet, az izraelita Nőegylet, a Szolnok úri társaságát összefogó Casinó Egylet. (A női egyleteknek 200, a Casinó Egyletnek 220 tagja volt.) A polgárság zömét a már említett ípartársulaton kívül az olvasókörök fogták öszsze. Az ipartársulati olvasókörbe, a vasúti altiszti olvasókörbe s a módosabb gazdáknak társas otthont nyújtó Egyetértés Olvasókörbe, ill. Népkörbe mintegy 300-an jártak.

2 A felsorolás nyilván nem teljes, hiszen nem is szóltunk a három temetkezési egyletről, a legkülönbözőbb segélyező egyesületekről, a földesúri társaság agarász és sportegyesületéről, más, a századfordulóig egymás után alakuló s a különböző érdekeltségű és érdeklődésű polgárokat közös asztal mellé ültető hosszabb, rövidebb életű társulásokról. Jelentőségénél, a város közművelődésében immár 110 éve elfoglalt helyénél, a munkásművelődésben betöltött maradandó szerepénél fogva külön kell megemlítenünk a vasúti műhelyben 1875-ben alakult, s az ott dolgozó munkásokat, hivatalnokokat, mozdonyvezetőket összefogó Fáklya Társulatot, az 1876-os alapítású Olvasószobát és az 1878 végén életre hívott Dalárdát, amely 1892-ben Szolnoki Vasúti Dalkör elnevezéssel külön társasággá vált, valamint az ugyanezen évben alakult fúvószenekart. Ez a négy egyesület Podolszky Béla műhely főnök javaslatára 1896. július 14-én 390 taggal Millennium Önképző Dal- és Zeneegylet néven egyesült. Az egylet szorosan vett ön- és közművelő tevékenysége mellett oroszlánrészt vállalt az 1848-as forradalom, a szolnoki csata évfordulóinak méltó megünnepléséből, a hagyományok ápolásából.

3 De beépült a Millennium a város egész kulturális életébe. Dalárdája, zenekara, műkedvelő színjátszói ott voltak szinte minden közérdekű, jótékony közművelődési akcióban. Eme egyletek, társulatok, kaszinók adtak keretet a kibontakozó társadalmi, társasági életnek, a művelődésnek és az ehhez abban az időben gyakran kapcsolódó közösségi szórakozásnak is. Az egyleti olvasóköri szobákon, a kaszinón jobb esetben társulati székházuk nagytermein kívül a megye-, ill. az új városháza termei adtak otthont — megépülésük után szinte azonnal - hangversenyeknek, nagyobb eseményeknek és a szórakozásnak. Amikor a 8 osztályos főgimnáziummá előlépett nagygimnázium új, korszerű épületet kapott,

4 annak rajzterme is vendégül látta éveken át az ismeretterjesztő előadások hallgatóit, a nyilvános vagy ünnepi önképzököri ülések közönségét. A kitűnő erőkből álló főgimnáziumi tanári kar s a 250-300 fős diáksereg a város közművelődésének is tevékeny részévé vált. Megvalósult a polgári leány-, majd a fiúiskola is. A Kereskedelmi Társulatnak 191 l-re sikerült a régebben is működtetett kereskedő iskolán kívül megteremtenie a felsőkereskedelmi iskolát. A kilencvenes évek végére kitermelődött a város saját értelmisége s tehetséges új erőkkel is gazdagodott. Soraiból többen bekapcsolódtak akár befogadóként, akár cse2

JNkSz. 1881.42. sz. MOLNÁR Sándor: Száz ev a MAV Szolnoki Járműjavító Vállalat történetéből, Szolnok, 1960. 52. Szolnok Megyei Levéltár (Továbbiakban: SZML) Polgármesteri iratok 54-8055/1887. 115