Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)
TANULMÁNYOK - Soós László: A filoxéra jelentkezése Jász-Nagykun-Szolnok vármegye szőlőskertjeiben / 105. o.
A mindeddig nem tapasztalt filoxéra szélesebb szakmai körben történő megismertetése a sikeres védekezés alapkövének bizonyul. Az 1880-ban kiképzett szaktanárok erejéből rövid időn belül már arra is futotta, hogy a veszélyeztetett területeken szakmai továbbképzés keretében előadásokat tartsanak. így kerül sor 1881-ben arra a kisújszállási tanfolyamra, amelynek során a megye szőlészeti szakemberei mellett az érdeklődő birtokosok is megismerkedhetnek a kártevő biológiai tulajdonságaival, terjedési szokásaival és a védekezés módozataival 10 . A betegség felismerésének fontosságát jól bizonyítja, hogy a kisújszállási fertőzés kései, hat év utáni észlelése jelentősen hozzájárul a filoxéra terjedéséhez. A vész sújtotta területek soraiba kerül 1884-ben Jászapáti, Karcag, Mezőtúr, 1885-ben Kunmadaras, 1886-ban Kunhegyes, Tiszaszalók, Túrkeve, 1887-ben Szolnok, Tiszaszentimre, Tiszaszentmiklós 11 . A kórokozó terjedésének felgyorsulását mutatja, hogy az 1883-ban nyilvántartott, betegség sújtotta települések száma 1887-re a hatszorosára emelkedik a zár alá vett területek nagysága pedig 625 kat. holdról 2746 kat. holdra. Ebben az időszakban a filoxéra által megtámadott szőlőskertekből 340 kat. hold lesz teljesen parlaggá. (Az országos adatok szerint 1887-ben Magyarországon összesen 132.352 kat. holdat lepett el a filoxéra és ebből 55.615 holdat pusztított ki teljesen.) 12 A vész gyors előretörését segítette, hogy a megye termelői a fenti időszakban nem fordítottak megfelelő gondot a védekezésre. Máriássy Antal filoxéra felügyelő még az 1887-ben készített jelentésében is arról számolt be, hogy a megyében a szőlő kipusztulását nem tekintik nagy csapásnak, mert az ültetvények helyét jó minőségű szántóföldként művelhetik tovább. Ezért a (drágább, de eredményesebb védekezést biztosító szénkénegezéssel a vármegyében sehol sem találkozott 13 . Minden bizonnyal e szemléletnek is köszönhető, hogy míg 1887-ben az ország szőlőültetvényeinek 21,5%-a küzdött a betegséggel, addig Jász-Nagykun-Szolnok vármegye szőlőskertjeinek több mint 25%-át már fertőzöttnek nyilvánították. 14 Máriássy Antal lehangoló jelentése nyomán mégsem állíthatjuk, hogy a megyében beletörődtek a szőlőskertek kipusztulásába. A különösen nagy kárt szenvedett kisújszállási szőlősgazdák kezdtek a megyében legkorábban azon gondolkodni, milyen módon lehetne új telepítéseket létrehozni. A filoxéra okozta sebek begyógyít ás ára azok az amerikai szőlőfajták jöhettek számításba, amelyek a kórokozóval szemben el10 OLK168 - 1883-V-417 Jelentés az országos Filoxéra Kísérleti Állomás 1881. évi működéséről. Bp. 1882. U OL K 168 - 1888 - V - 11394 Jelentés a filoxéravész állásáról. Bp. 1888. (Tiszaszentmiklós nevű település a megyében nem volt, valószínűleg Törökszentmiklósról van szó.) 12 OLK168 - 1888V-3186 Jelentés a filoxéra ügy állásáról. Bp. 1888. febr. 6. 13 OL K 168 - 1887 - V - 5179 Máriássy Antal filoxéra felügyelő'jelentése a földművelésügyi miniszter részére. Kassa, 1887. mára 14. 14 A Magyar Statisztikai Évkönyv 1887. évi adatait véve alapul, Magyarország szőlőterülete 613.128 kat. hold, ebből Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 10.949 kat. holdat mondhatott magáénak, az összterület 1,78%-át. 109
