Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)
TANULMÁNYOK - Soós László: A filoxéra jelentkezése Jász-Nagykun-Szolnok vármegye szőlőskertjeiben / 105. o.
A fertőzött területek felkutatása a megye területén Az ország területét 1880-ban végigpásztázó vizsgálat eredményeként a Kenderes határában fekvő szőlők fertőzöttségére is fény derült, és mint a megye egyetlen filoxérás területét - az 1879. okt. 21-én megjelent körrendelet alapján - zár alá vették. A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium által a fenti időpontban kiadott rendelet értelmében a fertőzött területen található mindenféle ún. szőlészeti terméknek és segédeszköznek más közigazgatási területre történő szállítása szigorúan tilos volt. 4 A vármegye vezetői — megfelelő tapasztalatok hiányában - bíztak abban,hogy a rendelkezések pontos betartásával a kórokozó továbbterjedését megakadályozhatják. Figyelmüket a kenderesi ültetvények ellenőrzése kötötte le, és még 1881 tavaszán is azt hitték, hogy a többi szőlőskert nincs kitéve közvetlen veszélynek. Ezért is kérték a Földművelésügyi Minisztérium engedélyét arra, hogy a szőlőkben összegyűlt venyigét a felhasználás érdekében hazahordhassák. Mivel újabb területek fertőzöttségéröl sem a helybeli vezetők, sem a filoxéra biztosok nem értesültek, így a minisztérium 1881 áprilisában engedélyezte, hogy a zár alá vett Kenderes község kivételével a száraz venyige az egész megye területén szállítható legyen. 5 A kártevők viszonylag kis területen történő lokalizálásának reménye csak rövid ideig nyugtathatta meg a megye termelőit, mert az 1881 nyarán végrehajtott újabb vizsgálat során Kisújszálláson közel 60 kat. holdnyi beteg szőlőt találtak. 6 A következtetés — a korábbi ismeretek alapján — szinte önként adódott: a filoxérát Kenderesről hurcolták be a kisújszállási kertekbe. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei filoxéravész terjedési irányáról alkotott fenti véleményt még 1882-ben is helyesnek tartották. Csak újabb, a részletekre is alaposan ügyelő vizsgálat során derült ki, hogy valójában a fertőzés első gócpontja Kisújszálláson keletkezett. Tehát a kórokozó terjeszkedési útvonalát éppen ellenkező irányban járta be, mint hitték. A fent említett, 1883-as ellenőrzés során vált ismertté, hogy a betegség azokon a szőlővesszőkön került Kisújszállásra, amelyeket flyéssy Sándor 1875-ben szaporítás céljából hozatott Klosterneuburgból. Az így létrehozott új ültetvényen keresztül terjedt el a vész a település szőlőskertjeiben és lopott szőlővesszők útján került át Kenderesre. Tömösváry Ödön filoxéra biztos a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium részére készített jelentésében a vármegye területén 1883-ban ismert két fertőzött területről az alábbiak szerint számolt be: 7 4 OLK168- 1879 - V - 725 A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium körrendelete a vármegyékhez a szó'lővesszó'forgalom korlátozásáról. Bp. 1879. okt. 21. 5 OL K 168 - 1881 - V - 21705 Az Országos Filoxéra Bizottság ülésének jegyzőkönyve. Bp. 1881. ápr. 5. 6 OL K 168 - 1881 - V - 21704 Miklós Gyula borászati kormánybiztos jelentése az Országos Filoxéra Bizottság részére a filoxéra elleni harcról. Bp. 1881. aug. 23. 7 OLK168- 1884V- 386 Tömösváry Ödön filoxéra biztos jelentése a földművelésügyi miniszter részére a filoxéra elleni védekezésről. Bp. 1884. 107
