Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - Soós László: A filoxéra jelentkezése Jász-Nagykun-Szolnok vármegye szőlőskertjeiben / 105. o.

adható rendelkezésekkel is akadályozhatták, addig az új ültetvények létrehozása már hosszabb előkészítő munkát igényelt, mivel a konferencia résztvevői elhatározták, hogy a továbbiakban csak a betegségnek ellenálló amerikai szőlőfajtákat telepítik. A terv, amely az új fajták meghonosítását, valamint a filoxéra terjedésének gátat szabó homokos területek nagyobb arányban történő felhasználását tűzte ki célul, olyan utat jelölt ki a termelők számára, amelyet végigjárva a vész utáni időszak bortermelését megalapozhatták. A védekezés első hazai lépései A svájci tanácskozáson szerzett ismeretekről Emich Gusztáv jelentésben tájékoz­tatta a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium szakembereit, akik a kül­földi tapasztalatok felhasználásával hozzákezdtek a hazai védekezés megszervezéséhez. Első lépésként egy olyan szakértői gárda létrehozását határozták el, amely rövid felké­szítés után már korai szakaszában felismeri a fertőzést, továbbá a védekezés terén is megfelelő jártasságot szerez. Az e célra kiválasztott hatvan középiskolai tanár részére Kassán, Tahitótfaluban, Versecen, Szendrőn és Peéren tanfolyamokat szerveztek. Az itt végzett hallgatók 1880-ban az ország szőlőterületének több mint felét — 324 ezer kat. holdat - vizsgálták át, és különböző vidékeken, összesen 35 helyen derítették fel a betegséget. 2 A fertőzött területek számának gyors növekedése a kormány tagjait is megdöb­bentette, ezért a közvetlen felügyelet érvényesítése érdekében - még 1879-ben - or­szágos borászati kormánybiztos kinevezését határozták el. A feladat ellátására a kiváló szőlészeti és borászati szakemberként ismert Miklós Gyula minisztériumi osztálytaná­csost kérték fel. A kormánybiztos közvetlen felügyelete mellett hozták létre 1881-ben az Országos Filoxéra Kísérleti Állomást, amely az egész ország területére kiterjedő vé­dekezés megszervezését és összehangolását vállalta magára. A Kísérleti Állomás irányí­tásával az ország területét a szőlészeti és borászati szempontok alapján hat kerületre osztották, élükön egy-egy filoxéra felügyelővel. Ezek a felügyelők vezették a filoxéra felkutatása érdekében folytatott vizsgálatokat javaslatokat tettek zárlatok elrendelésé­re, valamint ők irányították a kártevők szénkéneggel végzett irtását és feleltek az ame­rikai szőlőfajtákból létrehozott telepek szakszerű kezeléséért. 3 Az 1880-ban életrehívott szaktanácsi gárda áldozatos munkája tette lehetővé, hogy a filoxéra elleni harc első lépéseként a fertőzés hazai feltérképezése elkezdődjék. Tevékenységének köszönhetően került sor a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye szőlői­ben lappangó kórokozó észlelésére, és indulhatott meg az ültetvények megmentéséért folyó küzdelem. 2 OLK168- 1881 -V- 21700 A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium részére készített jelentés a filoxéra ellen 1880-ban foganatosított intézkedésekről. Bp. 1881. jan. 3 OLK168- 1886 -V- 819 Az országos borászati kormánybiztos jelentése a földművelésügyi miniszter részére. Bp. 1885. dec. 22. 106

Next

/
Thumbnails
Contents