Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: A karcagi közbirtokosság szervezetének változása és szerepkörének módosulása a város gazdálkodásában / 129. o.

„a magyar alföldi éghajlati viszonyok és faszükség folytán inkább a befásításra, mint a fa kiirtásra kell törekedni."

42 A közbirtokosság mégis elejét szerette volna venni minden további kötelezettségnek, ezért a fákat kivágták, a területet gyorsan felosztották. Az erdészeti hatóságok azonban - éppen az erdőtörvény rendelkezései alapján — a bizonyos értelemben jogutód várost kötelezték a kitermelt helyett új erdő telepítésére.

43 A birtokosokat 1897. decemberében beiktatták birtokukba, bár később még voltak kisebb módosítások, de gyakorlatilag ettől az időtől kezdve a réti földek csaknem kivétel nélkül egyéni tulajdonba kerültek. A legelőterületek szántóföldi művelésbe vételével a határberendezkedés alapvetően megváltozott. A szántóterület az 1753. és 1912. évek között 40.000 kh-dal gyarapodott, az összterületből való részesedése 22,6 %-ról 82,0 %-ra növekedett.

44 A korábban elsősorban állattenyésztő Nagykunságból növénytermesztő vidék alakult ki. III. A réti földek felosztásával a közbirtokosság legfontosabb vagyonát, a földterületeket magántulajdonba adta, így létalapjának jelentős részét elvesztette. Ebben a helyzetben a közbirtokosság — melynek tagja volt mindenki, aki az utolsó felosztás során földet kapott

45 — 1902-ben új szervezeti szabályt alkotott. ,,A közgyűlésen a szavazatok — olvashatjuk a 4. §-ban - a kulcsok arányában gyakoroltatnak, még pedig akként, hogy úgy az ,jgen"-nel, mint a „nem"-mel szavazók birtoka külön-külön összegeztetik, és a határozat szerint mondatik ki, hogy az igennel, vagy nemmel szavazók birtokának mennyisége kulcsarányban nagyobb."

46 A szabályzat ezen pontja azért is szükséges volt, mivel a karcagi közbirtokosság az 1905. év december 3-án tartott közgyűlésén (ősgyűlésén) nagyjelentőségű lépésre szánta el magát. Érdemes a gyűlésen felvett jegyzőkönyv néhány mondatát szó szerint idézni. „A karcagi közbirtokosság elhatározza, hogy minden néven nevezendő birtokossági vagyonnak kezelésével, s az eddig a közbirtokosság által élvezett minden jognak önálló gyakorlatával megbízza Karczag várost." Az átadási okiratokban azonban a következő feltételeknek is szerepelniük kell: A szolnoki kir. törvényszék... 5. Lásd: OROSZI Sándor: Nagykunsági erdőtelepítések és fásítások a 18. századtól napjainkig. (Doktori értekezés. Sopron, 1985. EFE) 77. PETROV István: Karcag város gazdaságtöri évtizede). Szerk.: BELLON Tibor. Karcag, 1985. 27 44 , , > ., , PETROV István: Karcag város gazdaságtörténeti fejlődése. Egy varos varossá lesz. (Karcag négy 45

PETROVI. 1976.31 SZML Kg-i Közbirt. 1902. Szervezeti Szabályzat. Megjegyzendő, hogy az 1894: XII. tc.-hez kiadott 48.000/1894. F. M. szárnú rendeletben all. §-hoz hasonló mintát csatoltak, de ott a birtokarány szerinti szavazást írták elő. Ezt alkalmazták a karcagi viszonyokra, viszonyulva a redempciós kulcsokhoz. 47 Uo. 1905. A Kg-i Közbirtokosság 1905. évi dec. hó 3-an tartott közgyűlésének jegyzökönyve. 136