Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Nemes Lajos: Adatok Tiszafüred gazdasági és társadalmi életéhez (1687-1774) / 53. o.

földjén kötötték ki, ezért a mezőváros lakosai vállalták, hogy évi bérleti díjat fizetnek. 5. A halászat jogától teljesen eltiltották a jobbágyokat. 6. A robotszolgáltatás az országos rendelkezés szerint került bele az urbáriumba, tehát az egésztelkes jobbágy részére 52 nap igás vagy 104 nap gyalogrobotot, a házas zsellérek részére 18 napot, a háztalan zselléreknek pedig 12 napot írtak elő, úgy, hogy azt napkeltétől napnyugtáig kötelesek teljesíteni. 7. A Kócs pusztán való legeltetést a földesurak megengedték, de a füredieket kötelezték arra, hogy a legeltetésért az eddigi urbáriumban előírt összegeket fizessék. 8. A vásárok jövedelmének 1/3-a maradt továbbra is a mezőváros kezén, míg a 2/3-ad része a földesurakat illette. Az egész belső telek nagyságát két pozsonyi mérőben határozták meg. Az egész telekhez 36 hold szántóföldnek és 6 embervágó rétnek kellett tartoznia. Az urbárium szerint a mezővárosban csak szabad költözési jogúak laktak, akik közül 63 fő volt féltelkes és 82 fő negyedtelkes. Ezeknek a kezén összesen 1941 hold szántóföld és 373,5 embervágó rét volt. A telkesgazdák mellett összeírt még az urbárium 133 házas zsellért és 21 hazátlan zsellért. A jobbágyok mindenféle terményük után kötelesek voltak kilencedet adni. Szolgáltatniuk kellett még vajat, kappant, csirkét és tojást is.

51 A XVIII. század végéig már ez az urbárium határozta meg döntően a város életét. Ezt követően — a korábbi sajátos jogi helyzet és körülmény ellenére — Tiszafüred is a korabeli magyar mezővárosok fejlődési útját járta végig. HML Nemesi közgyűlés iratai IV-l/b/109. 1774:80. sz. HML Tiszafüred úrbéri tagosítási iratai VIl-l/a/221.13.sz. 65