Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
TANULMÁNYOK - Nemes Lajos: Adatok Tiszafüred gazdasági és társadalmi életéhez (1687-1774) / 53. o.
évi 300 forint taxát fizetnek uraiknak, mely bérletösszeg ellenében Füred és Kócs egyik felét összes haszonvételeivel, bérletként a füredi jobbágyok szabad használatába engedték. A fürediek ettől kezdve haszonbért fizettek azért a területért, amelyet 30 évvel korábban örök áron megvásároltak. Az eddig — ha jogilag nem is, de ténylegesen — szabad jobbágyok most földesúri joghatóság alatt álló, de azért szerződésesjobbágyokká lettek. 21 Váradi Veres és Pápay Páriz néhány év múlva a falu másik felét is visszaszerezték a Szeleczky földesuraktól, akik Popovicsék után annak zálogbirtokosai lettek. 1738-ban Veresek az egész faluhatár haszonélvezetét bérbeadták a füredi jobbágyoknak 1000 forint évi bérleti díjért. Az új transactio szerint ezután is a jobbágyközség használhatta a helységben a Medgyes halomnál és a Tisza parton levő csapszéket, ez tartotta üzemben a tiszai révben a kompot, melyet abban az időben hidasnak neveztek, a tutajt, csónakokat, ladikokat és a révhez tartozó egyéb eszközöket, övék volt a mészárszék és a halászó vizek (morotvák) jövedelme, de a földesuraké maradt „az urak morotvájának fele haszna", a bárány- és gabonadézsma jövedelme. A megállapodás szerint a szántóföldek és rétek, minden helységbéli lakostól elvétetődnek és újólag kinek-kinek adója szerint fognak igazságosan osztódni. A Tám nevű erdőn kívül a többi erdők az helység kezénél maradtak, s megtiltották, hogy a bíró híre nélkül bárki is onnét szabadon fát hordjon. 2 Az 1738. évi transactiot követően az Erdélyben élő földesúri család újabb tagjai jelentkeztek földesúri jogaik érvényesítésének igényével. Ez azt eredményezte, hogy perek sorozata indult meg az egyes Pankotay-leszármazott családok között, mely perek egészen a jobbágyfelszabadításig tartottak. Az osztozkodásoknak vagy a pereknek mindig az lett az eredménye, hogy a füredi jobbágyok kezén lévő határ újabb és újabb részeit vették el a földesurak, a falu birtokában lévő jogokat pedig egyre jobban megcsonkították, majd elvették. Ez a folyamat szinte robbanásszerűen, néhány év alatt zajlott le. 1742-ben kivették a halászat jogát a lakosok kezéből, csak az urak morotvája halászatának fele maradt meg. Ezt is úgy szűkítették, hogy a falu lakosai csak a saját hálójukat használva halászhattak. Ugyanebben az évben tilalomba kerültek az erdők, és a földesurak közösen kocsmát nyitottak. 1745-ben kivették a falu kezéből a Medgyes halomnál és a Tisza parton lévő csapszéket, s az egyes földesurak külön-külön kezdtek kocsmákat működtetni. 1749-ben már 5 földesúri kocsma működött a helységben. Ugyanakkor megjelentek a földesurak pálinkájával házaló asszonyok is. 1743-tól a mészárszék-tartás jogát is csorbították azzal, hogy emelték a mészárszékekért fizetendő természetbeni szolgáltatás nagyságát és beleszóltak a mészárszék bérletbe adásába. 1744-ben elvették a helységtől a görög kereskedő kezében lévő bolt bérbeadási jogát, bevezették a náddézsmát, kötelezővé tették a lekaszált széna egyharmadának dézsmaként történő átadását. Bevezettek ugyanakkor 21 HML Tiszafüred úrbéri tagosítás iratai VII-l/a/217. 1. sz. 22 Uo. 23 HML Polgári perek IV-9/D/22. Pp. 424. 24 HML Tiszafüred úrbéri tagosítás iratai VII-l/a/217-221. 25 Uo. 58
