Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

ADATTÁR - Kántorné Varga Tünde: Tudós matematika- és fizikatanárok Szolnok megye középiskoláiban / 361. o.

az előadásmódnak a tanulók életkori sajátosságait feltétlenül figyelembe kell venni, a tanulók figyelmét legjobban az absztrakciók fárasztják, éppen ezért legyen a tanár eló'adása szemléltető. A szemléltetés a természettudományoknál, a mértannái és az algebránál nem nehéz. „Különösen hathatós eszköze a figyelem ébren tartásának, ha minél többször adunk alkalmat a tanulóknak az önmunkásságra. Engedje meg a tanár minél többször, hogy a tanulók maguk próbálják meg a felvetett kérdés megoldását, A tanár törekedjen változatosságra, de ügyeljen arra, hogy csak olyan dolgot adjon fel tanulóinak, ami azok erejét felül nem múlja, mert különben elvesztik önbizalmu­kat." Szerinte, ha a tanuló figyelme lankadni kezd, akkor egy-egy elmés ötlettel fel lehet villanyozni. Az a tanár, aki komor és morózus, kinek nincs az iskolában soha egy derült pillantása vagy szava, az nem fog munkakedvet ébreszteni a tanulóban. A fentiekből következtethetünk Biatsy tanári ars poétikájára, amit a „Vázlatok az érzelmek nevelése köréből" c. cikkében így fogalmazott meg: „a legjobb nevelő az, aki legsikeresebben munkálkodik azon, hogy feleslegessé váljék!" Nagy Miklós (1893-1975) Nagy Miklóst, a mezőtúri gimnázium volt tanárát elsősorban mint iskolapoli­tikust ismerjük. Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen folytatta matemati­ka—fizika szakon, Eötvös-kollégista volt. 1920-ban szerezte meg tanári diplomáját s került a mezőtúri gimnáziumba. A haladó szellemű tantestületet Borsos Károly igaz­gató vezette, aki nagy hatással és befolyással volt rá. Még pályakezdő tanárként ala­kítja ki tanítási módszerét. Tanítványai már akkor is jó tanárnak tartották. Munká­jának eredményességét mutatja az is, hogy kiváló diákjai bekapcsolódtak a Közép­iskolai Matematikai Lapok feladatmegoldó versenyébe. Jó szervező, bátor, kezde­ményező volt. 6 éves tanári gyakorlattal — a Borsos Károly által javasolt iskolaszer­vezési és vezetési tervezet benyújtásával - elnyerte az új szeghalmi gimnáziumban az igazgatói állást. Nagy Miklós szervezői és vezetői tehetségét jól kamatoztatta 20 éves igazgatói tevékenysége alatt. Nagy súlyt fektetett a tantestület szakmai és módszertani felké­szültségére, a pályakezdő fiatal tanárok problémáinak a megoldására, patronálta a hospitálásokat, bemutató tanításokat szervezett, elküldte tanárait Debrecenbe órákat látogatni. Sokat tett a Sárrét kincseinek, értékeinek felkutatásáért, erre buzdította a tanulókat is. Lehetőséget adott arra, hogy az iskolai értesítőkben megjelenjenek a tanulók önképzőköri dolgozatai. Maga is sok ismeretterjesztő előadást tartott. Igaz­gatói, tanári és közművelődési munkája mellett aktívan tevékenykedett az Országos Református Tanáregyesületben, küzdött a tanárok jobb anyagi helyzetéért és meg­becsüléséért, a jobb oktatásügyi rendszerért. Igen sok cikket írt. Ezek főként a matematika és a fizika tanításával, valamint iskolapolitikai kérdésekkel foglalkoztak. Szakmai témájú írásai közül a Mintatanítá­sok a középiskolában, Az algebra tanításának bevezetése, A légnemű anyagok fizi­84 M-i Gimn. Ért. 1900/1901. 3-32. 388

Next

/
Thumbnails
Contents