Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

ADATTÁR - Kántorné Varga Tünde: Tudós matematika- és fizikatanárok Szolnok megye középiskoláiban / 361. o.

Az iskola matematikatanárai közül publikációs tevékenységet fejtett ki: 1. Varga József 2. Molnár Tibor 3. Dr. Szénássy Barna Egyetemi doktorátust szerzett: 1. Dr. Szénássy Barna Tudományos fokozatot szerzett: 1. Dr. Szénássy Barna Részletesebben két tanár pályafutását ismertetjük: Molnár Tiborét és Dr. Szénássy Barnáét. Molnár Tibor (1901- ) Egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen, matematika-fizika szakon végezte, Eötvös-kollégista volt. Először a Hódmezővásárhelyi Református Gimnáziumban tanított, majd a Jászapáti Gimnáziumban. Kiváló szaktudású, precíz pontos tanár volt. Céltudatosan kereste azokat a módszereket, amelyekkel a kis diákokkal is meg lehet értetni a tudományt. Jászapátin tanulta meg, hogyan, milyen színvonalon kell foglalkozni a gyerekekkel, hogy megértsék a mondanivalót és a tanárt. Inkább lassabban haladtak, inkább időhiánnyal küzdött, de azt akarta, hogy tanítványai tisztában legyenek a matematikával. Tanítási munkájában a rávezetés elvét alkalmazta. Nagyon szerette tárgyait, és talán rajongásával nyerte meg a matematika számára a tanulókat. Kiválasztotta azokat, akik érdeklődtek a tárgy iránt, velük külön törődött. Diákjai szerették, pedig nem volt elnéző, inkább szigorú. A matematikán túl egyéb szálak is kapcsolták a tanulókhoz. Sokszor ült velük össze verset mondani, sakkozni, zenélni. A gimnáziumban hegedűt is oktatott, s diákzenekart hozott létre, mellyel a Jászságban emlékezetes hangversenyeket adtak. Publikációs tevékenysége közvetlenül a tanári munkával kapcsolatos. A Középiskolai Matematikai Lapokban jelentetett meg feladatokat, a helyi lapokban pedig cikkeket. Volt tanítványa — Dr. Bognár Rezső professzor — elmondta, hogy majdnem matematikus lett miatta, csak az volt a probléma, hogy kevés ideig volt tanára. így is abból a matematika tudásból élt, amit tőle kapott. A legnehezebb matematikai fogalmakat is játszi könnyedséggel értette meg velük, kis diákokkal. A Középiskolai Matematikai Lapokban kitűzött feladataiból választottam ki kettőt bemutatásra, egy matematikait és egy fizikait. Gy. 358. Az n órás óralapon a óra után hány perccel alkot a két mutató egymással^ szöget? P. 607. Egy kerekes kút tömege elhanyagolható. Hengerének tömege Mkg, sugara 5 cm, a vödör tömege m, vízzel tele nukg, a kút mélysége — a teljesen felhúzott veder alatt — h méter. A vödröt felhúzzák és utána szabadon elengedik. 73

KML 1928/Gy. 358; 1933/F. 885; 1935/F. 1223; 1936/GY. 1159; 1936/F. 1314 í> 607, 617; 1937/F. 1371. 1435. 1436. 0. 639. 641. 656. 384