Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Kocsis Gyula: Szolnok megye településeinek állatkereskedelme és "szekerezése" a XVI. század második felében / 25. o.

5. táblázat Szolnok megyei települések kocsiforgalma 1587—88-ban Vásárnapok 1587-88-ban vásár helye kocsik száma összesen Szolnok megye településeiből hajtott kocsik összesen települések Szt. Luca 1587. december 11—21. Nyárhíd 7 — — Nincs név 18 5 Jászberény 1, Mejanuár 10—március 28. túr 2, Tiszavar sány 2 Szt. Fülöp—Jakab április 16—május 6. Galgóc 8 2 Mezőtúr 2 Pünkösd május 10-29. Galgóc 22 ' 2 Jászberény 2 Szentháromság június 2— június 10. Nyárhíd 25 17 Jászberény 17 Szt. Barnabás június 16-18. Komjáti Keresztelő Szent János Szered 29 25 Jászberény 24, június 23—31. Mezőtúr 1 Szt. Margit július 23-31. Sellye 7 1 Jászberény 1 Mária Mennybemenetele augusztus 6—13. Szered 16 2 Jászberény 2 Szent Egyed augusztus 25—szeptember 12. Nyárhíd 4 Szent Mihály szeptember Galgóc 63 24 Jászberény 14, Kő23-október 7. telek 5, Szászberek 2,Tiszaug 1, Tiszavarsány 2 Mindenszentek október 16— november 4. Galgóc 5 3 Mezőtúr 3 mellett számottevő szekerezést is folytattak. Ezek a tevékenységek bizonyosan előmozdították ezen városok gazdasági életének, társadalmának fejlődését, differenciálódását. Természetesen jelen voltak a fejlődést gátló tényezők is. Közülük az egyik az lehetett, hogy Jászberényben török palánk volt, a módosabb kereskedők feltehetőleg ezért is költöztek el a városból. A XVI. század végén a tizenötéves háború, a lakosság teljes elfutása, szétszóródása semmisítette meg a fejlődés addigi eredményeit. A XVII. században pedig már a megváltozott nemzetközi konjunktúra és árviszonyok gátolták meg, hogy a század második évtizedétől meginduló új élet a korábban tapasztalt lendületesen fejlődő utat futhassa be. 36