Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

ADATTÁR - Kántorné Varga Tünde: Tudós matematika- és fizikatanárok Szolnok megye középiskoláiban / 361. o.

versenyeken, az érettségi eredmények) közvetlenül is mutatták. Életükben a tanári tevékenység többi területe nem vált szét, szinte minden feladatkört kiemelkedően láttak el. 3. Kiváló szakmai felkészültségű középiskolai tanárok, akik egész életükben foko­zott érdeklődést tanúsítottak szaktárgyaik tudományos fejlődése, illetve egyes te­rületei iránt. Tevékenységük elméleti vagy gyakorlati eredményeket hozott. (Tu­dományos cikkek megjelentetése, az iskola fizika szertárának saját készítésű kí­sérleti eszközökkel való felszerelése, az amatőr rádiózásban való kiemelkedő rész­vétel stb.) 4. Elsőrendű szakmai és pedagógiai felkészültségű, jó irányító- és szervezőkészség­gel rendelkező középiskolai tanárok, akikből a későbbiekben gyakran iskolaigaz­gatók vagy igazgatóhelyettesek lettek. Erős tanáregyéniségek, akik céltudatos munkájukkal megteremtették a tanárok és diákok számára a legjobb tanítási és ta­nulási körülményeket. Gyakran az ő feladatuk volt az iskolák felújításának, az új iskolák építésének megszervezése és irányítása. A fenti csoportosítást a tanári munka lényegét adó tevékenységek képezték. A tudós tanárok jellemzője azonban az is, hogy ismeretterjesztő és közéleti tevékeny­séget mindegyikük végzett. Aktív résztvevői, szervezői voltak az iskolai és a városi életnek. Különböző tudományos és ismeretterjesztő előadásokat tartottak, bekapcso­lódtak az Országos Középiskolai Tanáregyesület helyi köreinek munkájába. Képvi­selték a tanári társadalom érdekeit és nézeteit az országos vitákban, különféle társu­latok, társaságok tagjai, ill. választmányi tagjai voltak. A SZOLNOKI VERSEGHY FERENC GIMNÁZIUM MATEMATIKATANÁRAIRÓL A 19. század végén és a 20. század elején a szolnoki gimnázium jellegzetes vi­déki gimnázium volt, annak előnyeivel és hátrányaival. Hátrányai a város fejlettségi szintjéből, anyagi viszonyaiból, az iskolában bekövetkező gyakori tanárváltozások­ból származtak. Előnye a családiasabb alkotó légkör, ahol a tanároknak volt lehetősége és ideje matematikai feladatok megoldásával, fizikai kísérletek beállításával való fog­lalkozásra és a kiválóbb tanulókkal való szorosabb kapcsolat kialakítására. Az iskola igazgatója az évnyitó értekezleten mindig felhívta a figyelmet arra, hogy „embert csak szeretettel lehet emberré nevelni' és barátságos, jó viszonyt kell fenntartani a kartársakkal, a szülőkkel, a társadalommal. Az iskola tantestületére jellemző volt a közéletbe való aktív bekapcsolódás, ismeretterjesztő előadások tartása a város iparosai számára, tanítás ipariskolában, illetve a későbbiekben a leánygimnáziumban. Az iskolában folyó matematika- és fizikaoktatással a tanulmányi felügyelők évtizedeken keresztül elégedettek voltak, az iskolát a körzet legjobb iskolájának Szolnok Megyei Levéltár (Továbbiakban: SZML), Szolnoki Állami Verseghy Ferenc Gimná­zium (Továbbiakban: Szolnoki Áll. Gimn.) Tantestületi jegyzőkönyvek: 1901. aug. 30-i érte­kezlet. 363

Next

/
Thumbnails
Contents