Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
ADATTÁR - Vincze László: Szolnok belterületi neveiről / 343. o.
város alakban szerepel, 1883-ban, 1889-ben Szent János várost találunk; az 1930-44., 1932-34., 1935. évi forrásokban a Szent János város elnevezés eltűnik, s csupán a Téglaház név fordul elő a Gyárváros, Újváros elnevezésekkel együtt. Jól megfigyelhető, hogy a Téglaház elnevezés a Cigány-város névhez hasonlóan más nevekkel együtt hoszszabb ideig megmaradt. A Szent János város név egy ideig önállóan is előfordult, majd nyomtalanul eltűnt, kiszorította a kettős név első része, a Téglaház. A PESTY Frigyes gyűjtésében előforduló nyolc városrész név közül csupán egy maradt meg változatlanul, a Tabán. Az, amely nem is volt önálló kerület, s talán éppen ezért nem esett áldozatul a hivatalos névadásnak, önkényes névváltoztatásnak. 6. Az 1980-as szolnoki belterületi térképen tizennyolc városrészt és lakótelepet tüntettek fel. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, hogyan kapcsolódnak ezek elnevezései a város múltjáhozjelenlegi életéhez. Alcsi, Alcsi-szög: Mai neve Alcsi sziget, Alcsi-szög, Alcsipuszta, Alcsi. Ma Alcsi a Zagyván túl, Alcsi-szög pedig a Tiszán túl található, mindkettő a városszélén, illetve külterületi részén helyezkedik el. Az 1852-es tiszai átvágás előtt összefüggő terület volt, ma a Tisza ásott medre és ennek hullámtere választja el. Napjainkban legnagyobb részük a beépített területeken kívül rét, legelő, nádas, valamint kert, gyümölcsös, szántó. Alcsi közvetlenül Szolnok vára mellett helyezkedett el. Feltűnésekor lakói ,,centurionati subiecti", tehát várnépek voltak. A tatárjárás előtt a Csák nemzetség uralta. Károly Róbert 1324-ben a hűtlen Csák fiát, Jánost megfosztotta birtokaitól, s ^4/cs/t Horsundorfer Ulvegnek adományozta. A hatvani szandzsák 1550. évi adóösszeírásában Ácsi néven említik. Kovácsi csak helynévként ismert. Alcsi (Ácsi) puszta, Alcsi (Acsi)szög és Kovácsi határrész szolgáltatónép - ácsok és kovácsok — faluja lehetett. A mai külterületi városrész tehát egy régi falu nevét rejti. A falu eredete a tatárjárás előtti időkre nyúlik vissza. A név alakjai: 1222 -Asu, 1324 —Alchy' 2 , 1550 - Ácsi 73 . Anyagunkban a névalak előfordulásai: Alcsi: 1894., 1959., 1972., 1975., 1980.; Alcsi puszta: 1883., 1889., 1894., 1935.; Alcsi szög: 1864., 1883., 1935., 1972., 1975., 1980.; Alcsi tanyák: 1935. A korábbi Alcsi puszta, Alcsi tanyák elnevezésből alakult ki a puszta, tanyák elhagyásával a mai Alcsi név. Az Alcsi-szög elnevezés 1864-tŐl napjainkig változatlan. A szolnoki tájnyelvi ejtésbe«. Ugyanúgy kiesik az -1- hang, mint Szolnok nevéből: Szónak. A szeg jelentése, sziget . Szög: szóhasadás eredménye; ,szöglet, sarok, kiszögellés' stb. jelentésben élő szeg alak és jelentéstani szempontból elkülönült alakválto69 HECKENAST Gusztáv: Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Aipádkorban. Bp. 1970. (Továbbiakban: HECKENAST G. 1970.) 91. 70 Uo FEKETE Lajos: A hatvani szandzsák 1550. évi adó összeírása. Jászsági Füzetek Jászberény, 1968. (Továbbiakban: FEKETE L. 1968.) 16. 72 HECKENAST G. 1970. 91. 73 FEKETEL. 1968. 16. 74 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, 1976. (Továbbiakban: TESz.) III. 694, 792. 352
