Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
ADATTÁR - Vincze László: Szolnok belterületi neveiről / 343. o.
Ferencváros: a városrész a Ferenc kápolnáról nyerte nevét. A kápolnát Xavérius Szent Ferenc tiszteletére emelték. 1743-ban ugyanis tíz hónapos pestis járvány dühöngött Szolnokon. A város lakosságának egyharmad része elpusztult. Ráadásul tűzvész is pusztított, s százhetvenöt ház lett a lángok martaléka. A ragály megszűnte után állították hálából Szolnok lakosai a ,,Xavéri Szent Ferentz kápolnát. 3 A ,,Szt. Ferentz kápolna" a városon kívül helyezkedett el, s a város a kápolnáig terjedt. 64 A kápolna a mai Ady Endre úton található, a Sallai, Keskeny János utca és Ady Endre utca kereszteződésénél. Forrásainkban a név előfordulási ideje: 1864., 1889., 1932-34., 1930-44., 1935. A Ferenc kápolna építése idején ez a terület lakatlan volt, s csak jó ötven év múlva kezdtek ide építkezni. A városrész név így annak ellenére, hogy a kápolna a XVIII. században épült, XIX. századi. I. Ferenc térképén még Cigány-város néven szerepel. 65 A Cigány-város név ezután leszűkül, s egy kisebb területre vonatkozik csak. Az 1930-44., 1932—34., valamint 1935-ből származó forrásainkban a Cigányváros elnevezés mellett felbukkan a Lengyel-telep név is, sőt, egy időben megtalálható a Ferenc-város tized is. A régi elnevezés és a legújabb együtt élt, s a város negyedik kerületét képezte {Cigány-város, Lengyel-telep). A harmadik kerületet viszont a Ferencváros foglalta el. Ezen a névváltozáson figyelemmel kísérhető, hogy a mikrokörnyezetben beállt változás új név keletkezéséhez vezet: Ferenc kápolna - Cigány város - Ferenc-város (benne: Cigány-város, Lengyel-telep). Újváros: Keletkezését ellentmondóan adatolják.PESTYszerint. ,,a XIX. század elején osztatott szegény sorsúak részére". Egy másik forrás szerint a török hódoltság alól felszabadító német sereg sok virágzó települést semmisített meg. A város a kuruc—labanc időkben kétszer pusztult el. A magyar lakosság visszatelepülése a szatmári békekötés után 1712-ben, III. Károly uralma alatt kezdődött meg. A régi romokon a Katonaváros helyén emelkedtek az Újváros nádfödelű házai. 1739. márciusában tűzvész és ciklon pusztította el ezt a részt. A helyére épülő új város 1742-ben újra a tűz martaléka lett. 66 Az /. Újváros tehát 1712 után keletkezhetett, de már 1739-ben el is pusztult. A //. Újváros név rögződik: 1864., 1889., 1830-44., 1932-34., 1935. évben is ugyanazt a területet jelöli. Az 1930-44., 1932-34., 1935-ös forrásokban ugyanitt a Gyárváros, Újváros, Téglaház elnevezések fordulnak elő és a város tíz kerülete közül a hetediket jelölik. Lakói zsindelykészítő, téglaégető, deszkavágó és szélházi munkások. Téglaház: Szent János város: Az 1807. óta megépült téglaégető házról, illetve az ottani kápolnáról nyerte a Szt. János nevet. 1864-ben Téglaház vagy Szent János 6 Szolnok tört. 1975.72. 62 VÖRÖSI. 1973.27. 63 SZABÓB. 1941. 14. 64 VÖRÖSI. 1973.28. 65 Szolnok tört. 1975.72. 66 VÖRÖS I. 1973. 27. és Szolnok tört. 1975. 73. 67 SCHEFTSIK Gy. 1935. 332. 68 VÖRÖS I. 1973. 31. és Szolnok tört. 1975. 72. 351
