Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
ADATTÁR - Vincze László: Szolnok belterületi neveiről / 343. o.
A város északnyugati részén: Pietykafalu Partoskápolna MÁV-telep A város déli részén: Cukorgyári lakótelep TVM-lakótelep Térképek segítségével nyomon követhetjük 1864-1980 között a névváltozásokat, a nevek körülbelüli megjelenésének, eltűnésének időpontját. A Katonaváros tized az 1864-, 1889-, 1930-44-, 1932-34-, 1935-ös forrásokban fordul elő. Ez a városrész a mai Tabán, Ady Endre utca, Kossuth utca, Ságvári körút által bezárt területen feküdt Szolnok városa eredetileg a Kö>ból és a Katonavároshói állt. A Katonaváros keletkezésének ideje egyidős lehet a vár újjáépítésével és a várossal együtt megerősítésének időszakával. Dobó István és Zay Ferenc 1550. szeptember 10-én megszállta Szolnokot, és azonnal hozzáfogott az erődítési munkákhoz 44 U gyanebben az évben I. Ferdinánd még gróf Salm Miklós seregével és a környék idehajtott népével is megerősítette a szolnoki várat, hogy a török a Tisza vidék kulcsát el ne foglalhassa. A királyi kamara utasítására 1747-ben összeírták a tabániakat és a katonavárosiakat. Az összeírás szerint a Tabán és a Katonaváros egy közigazgatási egységet (tizedet) alkotott. 47 A két név 1930-44-, 1932-34-, 1935-ben is együtt szerepel. A történelmi név életét forrásainkban 1935-ig követhetjük nyomon. Elhalásához hozzájárult, hogy a városhoz tartozó Szandaszőlősön építettek repülőteret, amelynek közelében katonai lakások is épültek. Napjainkban megtévesztő lenne a történeti név felélesztése. A város 1959-es térképén már nem szerepel neve. A Katonavárosi kertek sora tized nevére feltehetően csak PESTY Frigyes gyűjtése utal (1864). Egyéb forrásainkban nem szerepel. A név keletkezésének és eltűnésének időpontját így nem ismerjük. BOTÁR Imre vizsgálatai szerint Szolnok egyértelműen kertes település volt. A beépített területeket szérűskertek övezték. Kondoros a katonavárosi polgárság szérűskertje volt. Mivel más városrészek lakói is rendelkeztek kertekkel, szükség volt a megkülönböztető és a megfelelő városrészre utaló jelzőre. Az említett szérűskert a város északi részén a mai Ady Endre, Kolozsvári, Kassai utcák, illetve a mai Eötvös tér, Csokonai utca és a Zagyva által határolt területeken feküdt; s tudjuk, hogy ez a terület a század nyolcvanas éveire már beépült. A Német tized PESTY Frigyes Helynévtárán kívül az 1889-es forrásban szerepel. Katonavárostól délre a Zagyva torkolat és a mai városháza között terült el. 42 Szolnok tört. 1975.72. 43 SCHEFTSIK Gy. 1935. 332. 44 ^Szolnok tört. 1975.43. VÖRÖS István: Rajzok Szolnok város múltjából. Szolnok, é.n. (Hasonmás kiadás: Szolnok, 1973.) (Továbbiakban: VÖRÖS I. 1973.) 46 BOTÁRI. 1941. 34. 47 BOTÁRI. 1941. 11. 48 Uo. 49 Szolnok tört. 1975. 72. 50 Uo. 349
