Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
ADATTÁR - Cseh Géza: Széchenyi István 1845. évi propagandaútja a Tiszavidéken / 325. o.
ces házfőnök köszöntőbeszédet mondott, Széchenyi naplójában mégis elégedetlenül ír a városról: „Micsoda táj, micsoda vidék. Nincs egy csepp iható víz sem. Károlyi György és Wenckheim Béla elégedetlenkednek a szegényes fogadtatásomon ...-Vesémig hatol ez az állapot.' Egyes, Széchenyi István életével foglalkozó monográfiák szerzői —pl. Mészáros Vince (Széchenyi és a vízgazdálkodás. Bp. 1974. 58.) — kifejezetten ellenzéki hangulatra következtetnek a napló soraiból. Azt, hogy e feltételezés helytálló-e vagy sem, nehéz eldönteni. Mindenesetre figyelembe kell venni, hogy Széchenyi szorongásos, rossz közérzetéről és az esős időről is panaszkodik naplójában, mely mind közrejátszhatott kellemetlen élményei kialakulásában. 14 Széchenyi István 1845. október 12-én délelőtt a szolnoki városházán tartotta meg a folyószabályozsái értekezletet. A régi városháza, amely a nevezetes tanácskozásnak helyet adott, a mai Városi Tanács székházával azonos helyen állt. Az 1811ben emelt földszintes épületet az 1880-as évek elején lebontották, köveit azonban az új városház építéséhez felhasználták. Az értekezlet lefolyását a rendelkezésünkre álló források alapján az alábbiakban tudjuk vázolni: A Fehér Ló fogadóból a városházára érkező Széchenyit a megjelent urak sorban üdvözölték. Szentkirályi Móric Pest megyei alispán köszöntő szavait azonban Széchenyi ingerülten félbeszakította. Az alispán iránti antipátiájának oka valószínűleg Szentkirályi ellenzékisége lehetett. A tanácskozás, amely csak azután kezdődött meg, zökkenőmentesen folyt le. Károlyi György Heves megyei főispán köszöntötte Széchenyit és a megjelent küldötteket, majd Széchenyi István lépett a szónoki emelvényre. Előadói beszédében vázolta a Tisza-szabályozás fontosságát Békés, Heves, Pest megyék, a Jászkun Kerület képviselői és a Törökszentmiklóson már megalakult vízszabályozó társulat tagjai előtt. Kifejtette, hogy a munkálatok csak akkor lehetnek sikeresek, ha az egész Tisza-völgyben egységes tervek alapján, központi irányítással történnek, és elegendő mennyiségű pénz áll rendelkezésre. Pénzforrásul a kormány (a Bécsben székelő magyar udvari kancellária) a rendek és az érdekelt birtokosok hozzájárulását jelölte meg. Hangsúlyozta azt is, hogy a föld szabad forgalmát gátló ősiség törvényét módosítani kell. így ugyanis lehetővé válna, hogy a nemesi birtokosok földjük egy részének eladásával a szabályozáshoz és a gátak fenntartásához szükséges pénzhez hozzájussanak. Széche13 SZÉCHENYI I. 6. 1939. 273-274. 14 SZÉCHENYI I. 6. 1939. 274. 15 Uo. 16 Szolnok város története I. (Szerk.: KAPOSVÁRI Gyula - MÉSZÁROS Ferenc). Szolnok. 1975. 138. 17 A Fehér Lo fogadó, ahol Széchenyi 1845 októberében két éjszakát is eltöltött, a piactér városházával ellentétes oldalán, a mai középiskolai kollégium helyén állt. 18 SZÉCHENYI I. 6. 1939. 274. 19 Szentkirályi Móricz Kossuth hívei közé tartozott, 1848-ban azonban már, mint a Jászkun Kerület főkapitánya szembefordult a forradalommal. 328
