Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
ADATTÁR - Cseh Géza: Széchenyi István 1845. évi propagandaútja a Tiszavidéken / 325. o.
A közös cél a rebellis hagyományokat háttérbe szorította, s ezért ellenállásra, amelytől Széchenyi annyira tartott, sehol sem került sor. így az 1845 évi propagandaút valóságos diadalúttá vált. Széchenyit a legmelegebben talán Debrecenben ünnepelték. A színházban külön díszünnepélyt tartottak a tiszteletére. A debreceni Nagyerdőbe is ellátogató grófot Liszkay Sámuel városi erdőmester a következő szavakkal köszöntötte: „Philemon és Baucishoz Istenek jöttek... én szerencsésb vagyok, mert hozzám egy teremtő jő. A folyószabályozási értekezletek is sikeresen zajlottak le. Széchenyi programját valamennyi tanácskozáson elfogadták. Az eredményes szervezőmunka lehetővé tette, hogy 1846 januárjában Pesten megalakuljon a Tiszavöígyi Társulat, melynek az ármentesítési munkálatok Összehangolása és irányítása volt a feladata. A propagandaútról, mely 1845. szeptember 27-tő, október 16-ig tartott, számos irat és sajtótudósítás maradt fenn. A Szolnok Megyei Levéltarban, a Jászkun Kerület iratanyagában megtalálható a tiszadobi és a szolnoki értekezlet jegyzőkönyve. Bár Tiszadob nem tartozott a Jászkunsághoz, a Nagykun Kerület küldöttei ezen a tanácskozáson is részt vettek. Tiszadobon Bihar vármegye képviselői kérték, hogy ne csak a Tiszát, hanem azzal együtt a Köröst és a Berettyót is szabályozzák, mert a Tiszántúl lakossága a mellékfolyók árjától is sokat szenved. A Nagykunság csatlakozott Bihar álláspontjához. Küldöttei felszólaltak annak érdekében, hogy a Berettyót, továbbá a Hortobágy folyót vegyék fel a szabályozási programba, mert csupán a Tisza gátak közé szorításával nem szűnik meg az árvízveszély. A Nagykunság lakossága a Tiszadobról Szolnokra, majd onnan Szeged felé utazó Széchenyit lelkesen üdvözölte. Az ellenzéki magatartásnak, amelyre Széchenyi anynyira számított, nyomát sem lehetett érezni a vidéken. A Jelenkor című lap tudósítása szerint „...a Nagy-Kunság, mind Nagy-Kunmadarason, mind Kun-szentmártonban a legkitűnőbb tisztelgéssel s legszívesb vendégszeretettel látta királyi biztos ő nagy méltóságát, kun sz.Mártonban ugyanis még diadalkapu is vala felállítva üdvözlésére a Körös hídon...' A grófot Kunmadarastól Szolnokig, majd Szolnoktól Kunszentmártonig Dléssy János nagykun kapitány személyesen kísérte végig. A Kunmadarasról Szolnokra utazó Széchenyihez a fegyverneki és a törökszentmiklósi földbirtokosok is csatlakoztak. A népes társaság október 11 -én este érkezett meg Szolnokra. Az 1845 októberében lezajlott nagy jelentőségű szolnoki eseményekről több forrás is rendelkezésünkre áll, ezek azonban Széchenyi látogatásáról meglehetősen ellentmondásos képet tárnak elénk. Bár Heves-Külső Szolnok vármegye bandériummal és üdvözlésekkel fogadta a grófot, a helyi lakosság nevében pedig Dubecz Tamás feren7 Uo. 8 SZÉCHENYI I. 6. 1939. XCIII. 9 , , , , , Szolnok Megyei Levéltár (SZML) Jaszkun Kerület levéltára. Hivatalos tudósítások. 1845. Fasc. 4. No. 2849. Jelenkor. 1845. október 23. Folyamszabályozási tanácskozás Tiszadobon Széchenyi István gróf elnöklete alatt. U Uo. 12 SZÉCHENYI I. 6. 1939. 274. 327
