Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

ADATTÁR - Botka János - Papp Izabella: A Jászság földművelésének leírása 1776-ban (Molnár Ferenc tanítása a gazdaságról. Adatok a jászkun mezőgazdasági társaságok történetéből.) / 279. o.

a tehén trágyával ganéjozott földben terem. Ellenben a Juh, és Ló Ganéjnak trágyájatul nem javaltatik azon okbúl, hogy a Ló, és Juh Ganéj melegebb természetű lévén, a Magotis, a Maga természete szerént neveli, és a fölöttébb való meleg által erejébűl ki Süti. De ezt tsak a föld hordozza magával; a mint a föld Trágyázásárúi való Szakaszban, majd meg hallod. II. Arra Ugyan vigyázni kell, hogy a vetni való Búzát Lisztes Zsákba ne töltsed, mert attúl a mag a földben meg penyészesedvén el romlik. A Szokott történni akkoris, ha t.i. akkor vetz, midőn a Nap és Hold látásunk határazattyán kívül vagyon, úgy mint, vagy igen idején reggel, vagy igen késű este. III. Némelly mag vagyon ollyan melly idején érő, piross, és ezt idején kell aratni, minthogy a tokjábúl könnyen ki hull; Némelly pedig, melly késünn érő, halavány; Némelly sima kalászú, némelly borzass, Szőröss; és ezen Sima kalászú szem a borzass kalászúnál Szaporább. De itt nem azon borzass kalászt értem, melly a magnak nagy volta miatt Széjjel tolódik, mert úgy a tiszta Búzának borzass, a rozsnak Sima a Kalászsza, hanem a melly természete szerént ollyan. IV. Némelly ismét ollyan, melly kevés, némelly pedig, melly temérdek búza tokkal vagyon körül véve, és ez feírebb amannál, és gazdagabbis a Lisztelésre, s késűbbenis kell vetni a piross Szeműnél. A piross Szeműnek pedig erőssebb a tésztája, melly kenyérnek, s konyhai tészta mívnekis jobb amannál. V. A Búza vetés egész télen által fűvess, és bokross az el terjedett nyövések között; midőn pedig egyszer tágulván az hideg, növésnek vészi magát, akkor a Száratskája fel iparkodik, és a fűszáron lévő Negyedik ízin, vagy tsomótskáján kalászt üt ki, és ötöd napra ki-is virágzik, a Szem pedig meg érik mint egy Negyvenedik Napra, t.i. az Esztendőnek, vagy Tartománynak melegebb, hidegebb, szárazabb, vagy nedvesebb természete Szerént. VI. Ha a vetés tavaszkor kövéren nyőllvén meg dőli, akkor Sarlótskával tetejét a teheneknek le vagdalhadd, de tsak a Levelét, és ne mellyen, hogy a kalászt nevelő fölső ízét, vagy tsomótskáját a Szárának meg ne Sértsed; lehet az olly bujnás növést Juhok, s marhák általis rágatni, de tsak akkor, midőn még tsak az első Zsengéjében vagyon, és a földis fagyos, külömben nagy kár lenne benne. VII. Azt tartyák neme Ily ek, hogy a leg jobban ki készíttetett földben, essos, és mortsóss üdő között a búza konkollyá, és ismét a középszerű Esztendőben, tsudálatos változással, a konkoly búzává válik. Arra kell kivált vigyázni, hogy a Konkolybúi lett Búzát el ne vesd, mert megént konkollyá változik; Az olly konkoly pedig, melly a Búzabul változott el, bízvást el vethedd, mert megént búzává válik. Innen történik Sokszor, hogy a tiszta Búza konkolyoss Szemet ád, és ellenben. Igen jó pedig a ki reá érhet, és teheti, ha a Konkolyt Palló rostával ki tisztithattya, mert a konkoly a korpát Szaporíttya, a kovászt el nyomja, és akár a kenyérben, akár a Serben ártalmas a főnek, s álmossá teszi az Embert; ellenben, az hizlalni való apróléknak igen hasznos. VIII. Az őszi Búzát igen jó vetni az árpa tarlóba; az hol pedig az árpa föld vetterten marad, jó idején ki keletkor fel kell Szántani, hogy a bokross tarló, alá forgattatván, trágya helyett Szolgállyon. Ha azomban az őszi vetés tavaszkor olly ritka, hogy az egyik töv a másiktúl tovább vagyon egy arasztnál, bízvást fel Szánthadd, és más tavaszit vethetz belé. 307