Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
ADATTÁR - Botka János - Papp Izabella: A Jászság földművelésének leírása 1776-ban (Molnár Ferenc tanítása a gazdaságról. Adatok a jászkun mezőgazdasági társaságok történetéből.) / 279. o.
Elsőbben: le rakott jelek nélkül néki egyenessen menni lehetetlen vala; Tudjuk pedig, hogy egy tökélletes Négy Szögletnek ki tsinálásában vagy killyebb, vagy bellyebb bátor kevesselis járni, a földbül vagy sokat el vész, vagy sokat ad hozzá. 2° Azon póznát, vagy alacsonyabb Ember vitte, vagy magosabb. Ha alacsonyabb? természet szerint azon póznánakis a közepe közelebb volt a földhöz, és igy az alatson Ember jobban meg hajolhatván, a póznais jobban meg nyúlt mint a magos Embernek kezében. 3° Azon póznát vivő Ember, a mérésben póznáját fel emelvén a földrül, vagy az hátulsó részét hátrább taszíthatta, vagy az elejét elébb nyújthatta, kivált ha a pózna első végének nyomát dudvátúl, tövisktül nem láthatta. Mi a kötelet illeti: a kötél száraz üdőben nyúlik, nedvesben pedig öszve mégyen, és igy ki teczik, hogy az első osztály mind ezen okokbúl bizonytalan, és hibáss, mind más egyébb okokbúl, sok szűkölködő Szegénységnekis rövidséges lehet. Ezen kivül. III. Minden Gazdának Constitutivumja avagy Földinek egész létté, s vagyonnya majd tíz, tizenkét felé vagyon osztva szerte széjjel az Határba. Tudni illik minden vetőre négy helyen, tehát két vetőre, vagyis az alsó és felső calcaturára nyoltz helyen kilentzedik, tizedik, sőtt némellyeknél tizenegyedikét teszi a kaszálló dirib darabb nyilas. Ezeken kivül pedig a kert vagyis a Szállás. Ezen osztások ugyan az Országba majd közönségessek, de másutt mind a Földes Uraságnak jelen létté, mind néhol az határoknak szűkebb volta (: mint hogy az erdők, és szőllők sokat el vesznek :) mind más egyébb okok miatt ha nem hasznosabb is, leg alább szükségessebb. Nálunk pedig az hol mind az erdőknek, mind a Szőllő hegyeknek nagy hasznait tsak egyeness mezőséggel, és homokos halmokkal pótolta a természet, a gazdasággalis, és a földvei való élésselis más lehet a mód, noha nálunkis, a kissebb helyeken nem mindenütt lehetne, hogy tudni illik az egész határ újjonnan fel mérettetvén, úgy osztasson el, hogy minden Gazdának egész földbéli vagyonnya mind egy nyomban légyen. Ennek nagy hasznát igy mutatom meg. IV. Előszször: A nyári munkának idején majd a kaszállás, gyűjtés, boglyázás öszve jővén az aratással, azt sem tudja a Gazda, és Gazd-Aszszony, merre szakadjon? az ételt délbe hová, kitülis külgye: 2-szor. Midőn tsak egy helyrül járnakis a másikhoz, mennyi üdő el vesztegetődik a járás kelésben, és a készületben? 3d-szor. Midőn gabonáját le aratta, következik az hordás. Ezen éjjeli, nappali szorgalmatos nagy indulatú munka, a nagy hévségbe, és porba, miként veszti mind a vonó barmot, mind az Embert? ki nem lehet magyarázni. Ezekbül származik már 4-d-szer; hogy az hordásnak és egy földrül a másikra való futosásnak üdéjét és el vesztegetett erejét meg nyerné a Gazda, és más föld müveilésre alkalmaztathatná. Következik azis 5^-ször. hogyha a Gazdának minden földbéli mivolta egy nyomban, s egy tsoportban volna, Cseléd és vonó marha felinnyi sem kívántatnék. Most olly terhes a Gazdaság, hogy nem hogy gabonájának el adásával nevelhetné Gazdaságának jövedelmét, de esztendőbéli élelme miatt sok tselédjeitül terheltetvén, még vetni valótis pínzen vészen, mert a ki szántya, és arattya, ugyan az mégis emészti. V. De majd leg nagyobb könnyebbsége, és haszna volna a gazdának egy nyomban lévő földeibül abban, hogy mind keze igyében szeme előtt lévén, szükséges munkájában mind könnyebben, mind frissebben boldogulhatna. Reá érhetne akkor ez, vagy amaz székess földét más fejér agyagossal javittani, a sovánt trágyával kövéritteni. Sivány homokját széna pernyével, és maggal meg hintegetni, a vakondak turásoktúl 298
