Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

ADATTÁR - Botka János - Papp Izabella: A Jászság földművelésének leírása 1776-ban (Molnár Ferenc tanítása a gazdaságról. Adatok a jászkun mezőgazdasági társaságok történetéből.) / 279. o.

Hatalmával fel állíttatott Gazdaságnak kisded Társasága által, a Fölséges Királyi Helytartó Magyar Tanácsnak alázatosan be nyújtatik." A cím már magában is szemléletesen körvonalazza a „könyvecske" létrejöttének körülményeit. Mégis szükséges erről részletesebben szólni. Valójában a bécsi udvar abszolutisztikus hatalmát célzó politikai és gazdasági törekvésekig kell visszatekinteni. Ezekhez az udvar nem nélkülözhette a társadalom egyetlen befolyásos osztálya, a birtokos nemesség támogatását. Ellenérzései dacára sem mondhatott le az állami életben való részvételéről, elsősorban rá kellett építenie az új típusú adminisztrációt csakúgy, mint a hadsereg vezetését. A nemesség megnyerésének fő képviselője Mária Terézia lett. Az udvar politikájának támogatása érdekében a birtokosok mozgósítását az ún. mezőgazdasági társaságok alakításával is elő kívánta segíteni. Ezek a társaságok félhivatalos, nem rendi jellegű szervezetek voltak. Formálisan nem függtek a hatóságoktól, s olyan területen működtek, amely a nemesség és az állam számára egyaránt fontosnak mutatkozott, a mezőgazdaság területén. Az uralkodó valójában előiskolai szerepet szánt nekik, a mezőgazdaságot előrevivő tevékenység mellé a társadalmi kérdések felkarolását és a hivatalok aktív támogatását is remélte. Létrehozásukról az 1765. március 5-i és 12-i udvari dekrétum intézkedett. A társaságok ellenőrzését végző bécsi Kereskedelmi Tanácsnak a földműves társaságok alakítására ösztönző, 1766. július 17-i leiratát a Helytartótanács 1767. október 8-án megküldi a Hármas Kerület főkapitányának, Almássy Pálnak is. A Tanács a Magyar Kancelláriával egyetértésben tudatja, hogy a királynő Magyarországra, Erdélyre, Bánátra és a Határőrvidékre is kiterjeszti a földművelő társaságok alakítását. Ekkor kapja meg a Kerület a Kereskedelmi Tanács 1766. augusztus 21-i leiratát is, mely arról tájékoztat, hogy a legkülönbözőbb hazafias érzelmű helyi lakosokból tevődhetnek össze a társaságok, s a tartományi kormányzóságok védelme alatt állnak. Vezetőiket maguk választhatják, gyűléseiket maguk szabályozhatják. Felszólíttatnak, hogy „...a földművelés, az állattenyésztés és más ehhez hasonlatos dolgok megjavításáról tegyenek javaslatot, és kísérletekre vállalkozzanak, s ezek a kísérletek mások példájára is rögzíthetők legyenek.' A két levél a Jászkun Kerület 1768. január 7-i Jászberényben tartott közgyűlésén ismertetésre kerül. Ezen kívül azonban más, konkrét intézkedés nem történik. Magyarországon összességében is sikertelen marad a királyi kezdeményezés. így 1770. március 23-án kelt rendeletével az udvar immár az egyes megyéket bízza meg a mezőgazdasági társaságok alakításával.

4 A Generalis Congregatio (Kerületi Közgyűlés) 1770. szeptember 22-én Laczházán ismerteti a Királyi Helytartótanács 1770. június 28-i (1399. sz.) leiratát, melyben közli a felállítandó földművelő társaságok 18 pontból álló szabályzatát (Regula circa instituendam Societatem Agriculturae). A laczházi Ifj. BARTA JÁNOS: Mária Terézia mezőgazdasági társaságai. Agrártörténeti Szemle. XXIII. évf. Bp. 1981. 1-2. sz. 34., 40-42. 3 , , , , Szolnok Megyei Levéltár (SZML) Jasz-Kun Kerület Közigazgatási iratai (továbbiakban: JKK. Közig, ir.) C. Capsa VI. Fasc. 1. No. 3. (német nyelvű). 4

Ifj. BARTA J., 1981.47. 5

SZML JKK. Közig. ir. C. Capsa VI. Fasc. 4. No. 9. (latin nyelvű). 281