Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

ADATTÁR - Botka János - Papp Izabella: A Jászság földművelésének leírása 1776-ban (Molnár Ferenc tanítása a gazdaságról. Adatok a jászkun mezőgazdasági társaságok történetéből.) / 279. o.

BOTKA JÁNOS - PAPP IZABELLA A JÁSZSÁG FÖLDMŰVELÉSÉNEK LEÍRÁSA 1776-BAN (Molnár Ferenc tanítása a gazdaságról. Adatok a jászkun mezőgazdasági társaságok történetéből) I. Ismertetésünk elsődleges célja egy 1776-ban keletkezett, több szempontból is igen értékes történeti forrás bemutatása. A leírás átfogó és hiteles rögzítése annak a földművelési kultúrának, melyet a Jászság népe a XVIII. század második felében magáénak tudott és vallott. Egyben kifejezője az előrevivő, újító törekvéseknek, az okszerűbb, hatékonyabb gazdálkodás segítését célzó elképzeléseknek s az azokkal olykor szembehelyezkedő nézeteknek is. A szemléletes forrásanyag nemcsak a történettudomány, az agrártörténet, de a néprajz, a nyelvészet, a művelődéstörténet számára is igen hasznos ismeretekkel szolgál. S az, hogy a kor ismert jogászának, közéleti személyiségének, a költészetben és a történetírásban is jártas, a gazdálkodás, a népművelés jobbítását szorgalmazó Molnár Ferencnek eddig ismeretlen munkája az említett dokumentum, csak tovább növeli közlésének megalapozottságát. Nem lehet feladatunk Molnár Ferenc rendkívül színes és tartalmas életútjának bemutatása, értékelése s helyének kijelölése a haladó kortársak között. A személyére történő figyelem ráirányítását, a reá vonatkozó ismeretek bővítését azonban szerény lehetőségeinkkel szeretnénk elősegíteni. 1729-ben született Jászberényben. Munkássága döntően a Jászsághoz kapcsoSzüló'városában végezte középiskoláit, majd Egerben jogot tanult. Királyi táblai ügyvéd lett, 1763-ig Jászberényben vállalt hivatalt, 1764-65-ben pedig Pesten folytatott ügyvédi gyakorlatot. Később a Szirmay grófok jószágainak igazgatójaként dolgozott. Már 1765-ben kéri a jászberényi tanácsot, hogy ismét itt telepedhessen le és a tanácsban tisztséget vállalhasson. Hazatérése után tevékenyen kapcsolódik be nemcsak Jászberény, hanem a Jászkun Kerület közéletébe is. Ügyész lesz, majd táblabíró, késó'bb pedig a kerületek fó'ügyésze. Meghívják a Helytartótanács tagjai közé is. 1783. október 13-án Kiskunfélegyházán választják kiskun kapitánnyá. Ezt a tisztséget tölti be haláláig, 1790. szeptember l-ig. Nyomtatásban megjelent művei: 1. Patvarista novitius, cum principali, de rebus politicocivili et statistico-moralibus, in gratiam inclitae juventutis hungaricae dialogice inductus. Agriae, 1762. Ezt a könyvét Bartal Antal: A magyarországi latinság szótára Bp. 1901. c. művében a források között feltünteti és a szótárban több jogi kifejezésnél meghivatkozza. (Pl.:54. o., 357. o. stb.) 2. Jász-Berény várossában lévó' Leél kürthének, vagy jászkürtnek esmérete. Két rézbe vágott rajzolatokkal. Bécs és Pozsony, 1788. (2. kiadás. Pest, 1803., 3. k. U. ott, 1808. 3. helyesebben 4. k. U. ott, 1838. Latinul: Bécs, 1789., 2. k. Pest, 1803., 3. k. U. ott, 1808. A rézmetszeteket fia M. Antal rajzolta és metszette). 3. Magyar Kató, Melly a magyar rósás versetskékben tölt magyaroknak kedvekért ki-bocsájtatott, és némelly magyar köz-példa-beszédekkel a második részben meg bővíttetett. Bécs és Pozsony, 279