Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
TANULMÁNYOK - Kocsis Gyula: Szolnok megye településeinek állatkereskedelme és "szekerezése" a XVI. század második felében / 25. o.
BACHMEGHE deserta" mellé rajzolt kis ökör ábrái is megtévesztik a kutatókat, ugyanis sokkal inkább a kecskeméti tőzsérek marhakereskedelemben betöltött jelentó's szerepét jelezhetik, mint az ekkorra már nagymértékben elpusztásodott Kiskunság tőzséreiét. Jelen tanulmányból az is látható lesz, hogy a nagykunsági települések is igen kis mértékben foglalkoztak a marhaexporttal. A Nagykunságban felhizlalt marhákat a mezőtúri tőzsérek értékesíthették. A XVI. században a Jászkun Kerületek közül egyedül a Jászság marhakereskedelme volt jelentős. A legtöbb marhát exportáló városok, mezővárosok azonban nem a Jászságban és a két Kunságban voltak, hanem Arad, Bihar, Csongrád megyékben. Pedig a XVI. század közepére — végére már mintegy 100 éves múltra tekint vissza ez a nagyarányú export. Ez alatt a száz év alatt jelentős gazdasági, társadalmi változásokat eredményezhetett az érintett területen. Kialakulhattak a marhatartással szinte monokultúra szerűen foglalkozó területek, valamint az ezeket más mezőgazdasági termékkel kiszolgáló övezetek. Az export célú marhatartásnak tehát belső piac élénkítő szerepe is valószínű. Ugyancsak jelentős szerepe lehetett az érintett területek mezővárosi fejlődésében és a mezővárosi társadalom differenciálódásában is. De a száz év alatt minden bizonnyal tartási-hizlalási eljárások, vásározási-, értékesítési szokások is kialakulhattak. Az utóbbi évtizedekben néhány közzétett, a magyarországi török adminisztráció által az 1550-es években és az 1560-as évek, valamint az 1570-es évek elején készített forrás — vámnapló — már erre a vizsgálatra is lehetőséget nyújt. 5 Sajnos a budai török vámnaplók és az 1560. évi váci török vámnapló csak a kereskedő nevét és elvámolt árujának összetételét és mennyiségét közli, azonban az 1563—64. évi váci török vámnaplók segítségével - némi bizonytalansággal ugyan — meg lehet állapítani néhány kereskedő illetőségi helyét is. A török vámnapló adatait néhány szórványos magyar forrás egészíti ki ebben az időszakban. A nyugati piacokra irányuló állatexport származási helyéről két majdnem teljes évről (1586 április—november és 1587 decemberétől 1588 novemberéig) összefüggő adatsorokat nyújt az érsekújvári híd vámjegyzék. A forrás az érsekújvári hídon 4 Mo. tört. 1526-1686. 345. es 36. fénykép. Az eredeti térképre, amely egy 1567-ben készült variáns a párizsi Biblioteque Nationale-ban bukkant rá a jelen tanulmány lektora, Tóth István György. KÁLDY-NAGY Gyula: Kanuni devri Budin tahrir defteri (1546-1562) Ankara, 1971. (Továbbiakban: KÄLDY-NAGY Gy. 1971.) KÁLDY-NAGY Gyula: A budai szandzsák 1559. évi összeírása. Budapest, 1977. (Továbbiakban: KÁLDY-NAGY Gy. 1977.) 5 FEKETE Lajos - KÁLDY-NAGY Gyula: Budai török számadáskönyvek 1550-1582. Budapest, 1962. (Továbbiakban: FEKETE L. - KÁLDY-NAGY Gy. 1962.) KÁLDY-NAGY Gyula: Statisztikai adatok a török hódoltsági terület nyugat felé irányuló áruforgalmáról 1560-1564-ben. Történeti Statisztikai Évkönyv 1965-66. Budapest, 1968. 27-97. VASS Eló'd: Vác 1560. évi török vámnaplói. Studia Comítatensia 3. kötet Szentendre, 1975. c Országos Levéltár E 210. Miscellanea 31. csomó Érsekújvár 90. csomó Nagyszombat A hídvámjegyzék összesítő' adatait, valamint a tőzsérek származási helyének korántsem teljes felsorolását ,,-a-o-" közzétette a Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1897. évfolyamában. (Marhakereskedésünk szabályozása 1605-ben.) Jelen dolgozat szerzője a Jászság hódoltságkori történetével kapcsolatos kutatásai során bukkant rá a forrásra. Az Alföld többi településére vonatkozó adatokat egy másik tanulmányban teszem közzé. 26
