Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

ADATTÁR - Kaposvári Gyula: A német lovagrend jászkun vonatkozású levéltári fondjai / 257. o.

az 1720-as és az 1709-es térkép azonos mindkét fondjegyzékben. Most már csak az 1721-es vázlatot kellett megtalálnom. Sikerült is: az 1720-asnál vázlatosabb, sok hibával, ezért ismertetését nem tartom szükségesnek. Az U 166/1 jelzetű fond azonosságát a XII. kötettel végleg eldöntötte az a bejegyzés, amely a kötött, de borító nélküli 1—349. foliót tartalmazó kolligátum belső oldalán olvasható: „Ungarn XII. Landkarte über den Jasyger und Kumanen Distrikt 1721. Vorschlag des Baron Kyau den Distrikt gegen einige böhmische Herrschaften zu vertauschen 1729." Ez a szöveg ugyanis változatlanul így szerepel az új fondjegyzékben is. Berlász Jenő a XII. kötet ismertetésénél közli azt is: Jelentékeny helyet foglal el még e kötetben egy vegyes tartalmú töredékiratcsoport." Érthető a kíváncsiság, amellyel a „féligrendezett csoportba" tartozó 1-től 349 f. jelzésű számozott, egybekötött rész után a többi iratot átnéztem. Az U 166/2-ben két Rákóczi levél másolatát találtam, jelzet nélkül, csak az első oldalaikon van ceruzával az évszámot jelző 708 írva. Az egyik 1708. február 1-i keltezésű Károly várából „Franciscy Raczkozi" és „Stephan y Kruskay aláírással. A másik Rákóczi Ferenc levele Eszterházy Pál nádorhoz 1708. február 28-án Tokajból (3. kép). Mindkét levél az I. József császár által 1708. február 29-ére, Pozsonyba összehívott országgyűléssel kapcsolatos véleményét tükrözi Rákóczinak. Mindkettőben említi a Caraffa rémtetteiről szóló munkát, a „Theatrum Eperiense"-t. (Irodalomtörténeti érdekessége is van tehát mindkét levélnek, ugyanis 1687 végén Rezik János, az eperjesi főiskola volt igazgatója — mint szemtanú — írta meg a lengyelországi Torunban, ottani főiskolai tanárként a Theatrum Eperiense-t, amelyet kéziratban terjesztettek Magyarországon, s a levelek tanúsága szerint Rákóczi és a kuruc vármegyék írástudói előtt ismert volt.) Emeljünk ki egy részt az Eszterházy Pál nádor meghívójára adott válaszból. Rákóczi írja: „...quia revera res est digna fletu, quod ... coram totó őrbe christiano in tantum prostituatur, quod tam pauci numero Caesaris fideles Ungariae Regnum violenter ex Se ipsis constituere ... desiderant". A latin szöveg magyar fordítása jól kifejezi Rákóczi véleményét az összeülő pozsonyi országgyűlésről: „... mert igazán szánalomra méltó, ha ... az egész keresztény világ szeme láttára annyira tudomására hozzák, hogy a császár kevés számú hívei magukból erőszakosan Magyarországot csinálni... szándékoznak." Az U 166/3-ban található Sárói Szabó Sámuel országgyűlési követ kérelme a Lovagrend levéltárában lévő jászkun kerületi összeírások kiadatásáról, 1802-ből. Az iratok között van egy 1802. augusztus 12-én kelt egyoldalas latin nyelvű levél, amelyben ,,... alázatosan kérem, hogy a Mélt. Német Lovagrend archívumából kiadni méltányosnak tartsák ... Conscriptionem Oppidum, Pagorum et Praediorum, seu Corporum omnium in Discrictu Jazygum et utriusque Cumaniae síta sunt. Conscriptio ista peracta est tunc temporis cum Exc. Ordo Teutonicus Discrictus hos ex Inscriptione Regia possedisset. Originale ejus extare oportet in Archivo hujus Ordinis...", 7 , Sarói Szabó Sámuelt igen neves ügy vednek ismertek, azért esett ra a választás, de mint országgyűlési követ is Pozsonyból könnyebben elérhette a Német Lovagrend bécsi levéltárát. 267