Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

ADATTÁR - Benedek Gyula: A Jakabházy-Tassy-per egy tiszapüspöki birtokrészért a XVI. század második felében / 231. o.

Balaszentmiklós az egész környező Tiszamellék legnagyobb lélekszámú helysége a XVI. században is. A Győrffy Lajos által ismertetett összeírás név szerint is felsorolja az 1571-ben a töröknek adózó 105 családfőt. A lélekszám becsléséhez ez a legjobb adat, mert az egytelkes nemesek is benne foglaltatnak. A jobbágy telkek aZay, a Liszthy és a Viczmándy család birtokában vannak. Tiszapüspökivel való sorsközössége és beszűkült kapcsolatai a perből is kitűnnek, mert a 48 tanúból mindössze egy a balaszentmiklósi. Ennek okát minden jel szerint a két község közötti nagy vízi akadályban, a lakosság eltérő vallásában és társadalmi helyzetében kell keresni. Nagy szerepet játszhatott ebben az is, hogy a balaszentmiklósi palánkban bent volt a török, s emiatt zártabbá vált. Fokorú ma már valószínűleg csak a tiszapüspöki és a besenyszögi emberek tudatában élő régi elnevezés, jelenleg lakatlan hely. A tizedjegyzékek szerint a XVI. században azonban zömmel jobbágyok által lakott község. Állandóan volt kisszámú nemessége is. A peranyagból ismert, hogy 1552 előtt itt lakott nemes Jakabházy András is. A török előtti időkhöz viszonyítva a nemzetségi folytonosságot a Donkó, a Hatos és a Nagy családok jelentették, a személyi folytonosságot Hatos Demeter jobbágy képviselte. Püspökivel szemben, a Tisza jobb partján feküdt Fokorú, de a családi kapcsolatok révén mégis szorosan összefonódott sorsuk. A Czakók, a Madarasok, a Csatáryak, a Túriak és a Tagak egyaránt lakták mindkét helyet. Halásztelek Kengyel és Tiszavarsány közelében fekvő olyan egytelkes nemesi község volt, amelynek néhány jobbágy lakója is akadt. A per anyaga a ma már nem létező község történetéhez szinte pótolhatatlan forrás. A legtöbb tanút — Szőke Mihálynét, Nagy René Tamást, Papp Ferencet, Répás Albertet, Fekete Benedeket, Éles Istvánnét, Istvánffy Mártonnét, Kun Benedeket és Kun Ambrusnét — innen vonultatta fel a törvényszék. Más minőségben azonban még további nevek — nemes Istvánffy András és Márton, nemes Csanak Zakariás, nemes Simon Ferenc és nemes Mikes Demeter - is felmerültek mint helybeli, vagy mint valamikor ottani lakók. Ezek a nevek csaknem a község összes lakóját felölelik. Bár Halásztelek légvonalban is kb. 15 km-re volt Tiszapüspökitől, mégis igen szoros gazdasági és rokoni kapcsolat fűzte össze őket. Répás Albert és Nagy Tamás jobbágyok például Halásztelekre költöztek, ami nyilván azzal volt kapcsolatos, hogy nemes Istvánffy András zálogba vette Jakabházy András azon telkét, amelyen ők laktak. Ugyanakkor a Tiszapüspökiben zálogba vett telken rendszeresen dolgoztak halászteleki lakosok is, például Kun Benedek és Fekete Benedek. Szajollal pedig úgy jelentkezik a kapcsolat, hogy nemes Mikes Demeter és nemes Simon Ferenc Halásztelekről költözött Szajolba, ahonnan rendszeresen visszajártak a rokonokhoz és a halászteleki birtokrészükre. Szafol egytelkes nemesi község volt, ahol a nemeseken kívül csak szabadok laktak. A XVI. és a XVII. századból a per anyaga az eddig ismert egyetlen forrás, amely lakóit név szerint is említi. Valamennyien egytelkes nemesek: Pap Ferenc, Sáry Albert, 'A nemzetségi és a személyi folytonosságot úgy bíráltuk el, hogy minden község esetében összevetettük az 1548. évi tizedösszeírásokat a per anyagával, illetve az 1576. és 1577. évi tizedjegyzékek anyagával, amelyekben névszerinti összeírások találhatók. 252