Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

ADATTÁR - Benedek Gyula: A Jakabházy-Tassy-per egy tiszapüspöki birtokrészért a XVI. század második felében / 231. o.

forrásoktól eltérően részletes és szemléletes képet ad az alföldi kis települések — elsősorban Tiszapüspöki — köznapi életének mozzanatairól. 2. A perben szereplő fontosabb személyek A per egyik oldalán a Pest vármegyében évszázadokon át tősgyökeres középnemes Jakabházy nemzetség tagjai álltak. A nemzetség genealógiájának táblázatát Benkó Istvánnak sikerült 1590-től hiánytalanul összeállítani. A forrás időszakát képező XVI. századból azonban jelenleg is csak azt a három Jakabházyt ismerjük, akik ebben a perben főszereplők. Id. Jakabházy András - akinek a 20 évvel korábbi birtoka a per tárgya — valamikor az 1500-as évek elején született, apja Jakabházy Miklós, anyja Parlaghy Katalin. Élettörténetéből nem sokat ismerünk. Tiszapüspökiben kb. 1538—1552 között lakott, Tiszabaláról költözött oda. A beköltözéskor Gergely diák - egy másik vallomás szerint Ványi Demjén — házába költözött be, ahol korcsmát is tartott. A szintén Tiszapüspökiben lakó nemes Ványi Demjén valamilyen ágról rokona volt, ugyanakkor zálogban használta Jakabházy helybeli birtokrészét. Id. Jakabházy András 1539-ben megpróbálta visszaváltani Ványi Demjéntől a zálogot, ő azonban a megyéhez fordult a kísérlet elhárítása céljából. A vitájuk végül is békés megegyezéssel zárult, aminek osztozkodás lett a vége, így id. Jakabházy ismét visszajutott az öt teleknyi birtokrésze használatába. Azt a telket, ahol 1538 előtt is lakott id. Jakabházy sorsolás nélkül, a többit sorsolással kapta vissza. Az aktus megejtése előtt azonban Ványi Demjén kikötötte, hogy azt a telket, amelyet Kántor Orbán használt nem engedi vita tárgyává tenni, mert az ősi Ványi-juss. A sorsolást - kivonva tehát alóla az említett telket — nyílhúzással Pest vármegyei nemesek előtt hajtották végre, úgy, hogy a „nyilat" egy kalapból Tóth Bertalanné Kántor Erzsébet tiszapüspöki lakos húzta. A véletlen folytán id. Jakabházy két elhagyott telket és két lakott telket kapott. Az utóbbiakat Mohácsi Tamás, ill. Csordás Demeter jobbágyok használták. Járt volna neki még egy, ezt is kisorsolták, a hajdani Fekete Gergely házát. Ványi Demjén azonban ezt visszavette tőle egy 20 forint öszszegű tartozás fejében. Id. Jakabházy András azonban — iszákos ember lévén — visszaszerzett vagyonát hamarosan elkótyavetyélte. Azt a házat, amelyben lakott először Nagy Péter tiszapüspöki lakosnak, majd annak halála után a sógorának, a balaszentmiklósi Ispán Péternek adta el. Az utóbbi eladás tényét 1550-ben megpróbálta elvitatni és viszszakövetelte a házat, sógora azonban a megyei törvényszékre való idézéssel fenyegette meg. Hasonló sorsra juttatta azokat a telkeket is, amelyeken jobbágyai laktak. Ezeket zálogba adta. Ismert, hogy ilyen címen egy-egy telket használt tőle halászteleki nemes Istvánffy Márton és Istvánffy András. Nem tudni azonban, hogy végül is hogyan került ki pontosan a birtokából a tiszapüspöki birtokrész. Halálának időpontja ismeretlen, de az 1570-ben kezdődő per időpontjában 3

BENKÓ Imre: Nemes családok Nagykőrösön 1848 előtt. Nagykőrös, 1908.143-152. 232