Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
TANULMÁNYOK - Kiss Kálmán: A demokratikus élet kibontakozása Kisújszálláson 1944-45-ben / 209. o.
a munkát a korábbi központi pártvezetés magatartása, az iránta sok helyen kialakult bizalmatlanság. A 30-as évek végén, a 40-es évek elején a kisújszállási szociáldemokraták eltávolodtak a központi pártvezetéstől. Elterjedt az is, hogy a párt megbúvó helye egyes kétes egyéneknek. Együtt kell működni a testvérpárttal (MKP), a népi demokrácia érdekében vessük latba erejűnket — hangoztatta Bana Gábor, az SZDP szervezetének kisújszállási elnöke. A demokratikus pártok megalakulásával párhuzamosan, új körülmények között folytatódott a közigazgatás és a nemzeti bizottságok tevékenységének formai és tartalmi megújulása. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány január 4-i 14/1945. ME számú rendelete szerint a régi közigazgatási keretek megújításával kell a közigazgatás demokratikus működését biztosítani. A rendelet szerint ,,A nemzeti bizottságok mint a demokratikus pártok helyi szövetségesei, politikai szervek, tehát maguk ne illeszkedjenek be a közigazgatás szervezetébe..." Ugyanakkor a rendelkezés szerint ,,... a nemzeti bizottságokon keresztül kell újjáalakítani az önkormányzati testületeket oly módon, hogy abban minden demokratikus párt, ezek híján, illetve ahol csak egyes pártok alakultak meg, kiegészítésül, a szakszervezeteken keresztül a társadalom minden rétege, választás nélkül is, arányosan képviseletet íiyerjen. Az idézett rendeletben lefektetett elvek megvalósulása két alapvető szervezeti megoldást igényelt: a nemzeti bizottságok megalakítását, illetve a meglévőknek a kívánalmak szerinti átalakítását, továbbá a nemzeti bizottságok javaslata alapján a közigazgatás önkormányzati testületeinek létrehozását. A nemzeti bizottság átszervezésére jó példát szolgáltattak a kisújszállásiak, akik minden előírt szempont figyelembevételével átalakították az 1944. december 27-én létrehozott Nemzeti Bizottságot. Az átalakítás első mozzanata volt, hogy előzetesen a városban működő három politikai párt képviselői pártközi értekezleten megállapodtak a rendelet szellemének megfelelő átszervezés mibenlétéről. Megegyeztek abban, hogy a ,,Nemzeti Bizottság 16 tagból fog állni, s a tagság megoszlása a következő lesz: Magyar Kommunista Párt 2, Nemzeti Parasztpárt 2, Független Kisgazdapárt 2, Földmunkás Szövetség 5, Ipari Szakszervezetek 2, Szellemi Munkások Szakszervezete 1, MÁV Alkalmazottak Szakszervezete 1 taggal" képviselteti magát a Nemzeti Bizottságban. Ezt követően a bizottság január 22-í ülésén a polgármester bejelentette, hogy a kormány rendelete értelmében a Nemzeti Bizottságot át kell alakítani, majd annak javaslata alapján képviselőtestületet kell választani, mivel a továbbiakban közigazgatási ügyekben nem határoz. A nemzeti bizottságok szerepe a jövőben - mondotta a polgármester —, hogy mint ,,a politikai pártok szövetsége, a tömeget fogja képviselni." Ezután a pártokkal történt megállapodás értelmében megtette a személyekre szóló javaslatát: a régi Nemzeti Bizottságot feloszlottnak, az újat megalakultnak nyilvánította. A polgármester megköszönte a kimaradt tagoknak addigi, a köz érdekében kifejtett munkásságát. Külön kérte a jelenlévő két lelkészt, hogy a Nemzeti Bizottságból történt kihagyásuk miatt ne nehezteljenek, de az egyház úgysem foglalkozhat politikával, és a megalakítandó képviselőtestületben majd megbízást kapnak. A Nemzeti Bizottság tagjai a követ30 . > , , , , Kisújszállási Népújság 1945. május 26. 4—5. 31 SZML Alispáni iratok 251/1945. 224
