Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Kiss Kálmán: A demokratikus élet kibontakozása Kisújszálláson 1944-45-ben / 209. o.

Bihar, Szabolcs, Szolnok megyében a népi szervek pontos névhasználata is bizonyítja, hogy csak decemberben kezdtek szerveződni a bizottságok. A rendelkezésünkre álló források alapján megállapíthatjuk, hogy a közigazgatási hivatalok — így a Kisújszállási Ideiglenes Városi Tanács is — alkalmassá váltak minden adminisztratív, sőt sok politikai feladat jó és megbízható elvégzésére. A közigazgatási hivatalok megfeleltek a politikai kívánalmaknak is. Az első hónapokban főként kommunisták vállaltak funkciót, illetve kaptak helyet — pártonkívüliek bevonásával — a meginduló élet egyegy területén. A kommunisták az első hetekben hivatali ténykedésükbe semmilyen közvetlen pártpolitikai színezetet nem vittek. Tevékenységük megfelelt a demokratikus elvárásoknak. Megyei és nyilván kisújszállási sajátosság tehát, hogy a spontán demokratizálódási folyamat hónapjaiban itt nem alakultak külön népi bizottságok, s hogy emögött nem politikai érdektelenség húzódott meg, hanem a közigazgatási hivatalok megújulása. Politikailag megbízható munkájukat bizonyítja az is, hogy a Nemzetgyűlésbe küldendő képviselők kijelölése szintén általuk történt, kibővített üléseiken. így a nemzeti bizottságok megválasztása Szolnok megyében áttevődött január hónapra. ,,A kisújszállásiaknál - akik a mintát adták - mindez nem volt véletlen. A munkába állt kommunisták többségben a ,-,Márciusi Front" ifjaiként lettek kommunisták, tanulták meg a nemzeti összefogás tartalmi és formai követelményeit. Mellettük, attól ahogyan ők csinálták a politikát, a közéleti tevékenységbe bekapcsolódó, magukat más politikai párthoz tartozónak érző demokraták politikai nyugtalanság nélkül nézték az eseményeket, s így jó együttműködés alakult ki." 1944 decemberében került sor az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Kormány megalakítására. Ez jelentős változást eredményezett a kisújszállási közigazgatást irányító Városi Tanács munkájában, a város politikai életében. Különösen két fontos változásra kell irányítani figyelmünket: létrejött a központi hatalom és a helyi közigazgatás, illetve politikai élet közvetlen kapcsolata. Ezt a kisújszállási nemzetgyűlési képviselők és közülük dr. Kovács Kálmánnak igazságügyi államtitkárrá történt kinevezése tette lehetővé. Másik fontos momentum: az Ideiglenes Városi Tanács átadta helyét a Kisújszállási Nemzeti Bizottságnak. 1944. december 19-én a városházán rendkívüli közgyűlésre ült össze a városi tanács. Az ülésen a tanács tagjai, a testület által meghívott személyek, valamint Debrecenből az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottságának kiküldöttei vettek részt. A rendkívüli ülés napirendjén az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe küldendő tagok megválasztása és a Nemzeti Bizottság megalakítása szerepelt. A leendő képviselők személyére nézve az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottságának nevében az egyik küldött leszögezte: „Olyan két kiküldöttet kér jelölni, akik a város összes demokratikusan gondolkozó lakosságát képviselik. Tehát vegye tekintetbe a gyűlés azokat a demokratikus erőket is, amelyek ez ideig még nem jelentkeztek, de ténylegesen vannak. Ugyanis mint értesült, az a helyzet, hogy egyedül a kommunista párt működik." A gyűlésen a Kisújszállási Városi Tanács elnöke, dr. Kovács Kálmán erre kifejtette, hogy ,,már eddig is lett volna a pártoknak alkalmuk és módjuk a szervezkedésre, mert ebben nem akadályozta meg őket senki, így sem a SOMLYAI Magda: Történelemformáló hétköznapok Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Szolnok Megyei Levéltár, Szolnok, 1981. 27. 216