Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
TANULMÁNYOK - Soós László: A cukorrépa-termelők érdekvédelmének lehetősége a Szolnoki Cukorgyár RT. vonzáskörzetében / 175. o.
A cukorrépatermő terület megoszlása 1922-ben a nagy- és kisbirtokosok között .. . . v .... , Kisbirtok aránya Nagybirtok Kisbirtok ... 1U Varme Sy e kathold kat.hold ana gy b ^ okhoz Békés 4.874 128 2,6 Csongrád 1.796 196 10,9 Heves 2.790 48 1,7 Jász-Nagykun-Szolnok 3.781 922 24,3 Pest-Pilis-Solt-Kiskun 4.951 257 5,1 A répatermelés háború okozta visszaesését a cukorgyárak igyekeztek minél gyorsabban megszüntetni. Tervük hatékony megvalósítását az első világháborút követő években az infláció is hátráltatta. A pénz elértéktelenedése 1922-ben már olyan méreteket öltött, hogy a répaátvételi feltételékről tavasszal megkötött egyezmény augusztusra betarthatatlanná vált. A cukorgyár, a korábbi gyakorlatnak megfelelően, az előre rögzített átvételi árakra törekedett, a termelők viszont az infláció mértékéhez kívánták azt igazítani. Mivel a kevés nyersanyag miatt a gyárak keresték a termelők jóindulatát, ezért a vitás kérdésekben is engedékenyebbnek bizonyultak. így végül is csak a mellékjárandóságok mértékét rögzítették, a cukorrépa átvételi árát, a mindenkori búzaárat figyelembe véve, a beszállításkor állapították meg. Mégpedig a 180 koronás alapár úgy módosult, hogy a búza mázsánkénti árában bekövetkező minden 100 koronás emelkedés 6 koronával növelte a répa átvételi árát. Ezenkívül a gyár a termelőknek minden kat. hold után 5 % kamat mellett 4 ezer korona művelési előleget is biztosított. Ebben az időszakban az állattartó gazdaságokban különösen nagy szerepet kapott a cukorgyártás során melléktermékként keletkező répaszeletből a termelőknek járó ingyenes részesedés, amelynek nagysága 1920-ban már elérte a beszállított termék 50 %-át. E járandóság emelése is fontos szerepet kapott a répatermés növelésében, egyben a gazdaságok állatállományában elszenvedett súlyos károk viszonylag gyors kiheverését is elősegítette. További ösztönzőként hatott az ingyenes cukor-járandóság mértékének növelése (1921-ben már minden 100 q beszállított cukorrépa után 10 kiló ingyen cukor járt), és a gyár vezetőinek az a terve, amelynek keretében a hosszú lejáratú szerződéseket kötő termelők cukorgyári részvényeket kaphattak. Sajnos ez utóbbi elképzelés nem valósulhatott meg, mert a Kereskedelmi Bank csak úgy mutatott hajlandóságot a termelői részvények csekély növelésére, amennyiben ezen értékpapírok továbbra is a részvényszindikátus keretében maradnak. A szabad rendelkezésű részvényekben reménykedő termelők ezt a feltételt nem fogadták el, így a gyár vezetőinek ez az akciója nem járhatott sikerrel. Az értékálló pengő megjelenése után az 1926/27. üzletévben ismét a pénzben 19 OL Z 41-402. es. SzC. lg. ül. jkv. 1920-1924. 184
