Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
TANULMÁNYOK - Laszlovszky József: "Dedi eciam terram, que adiacet circa aquam, que vocatur Tiza" (Adatok az 1075-ös garamszentbenedeki oklevél helyneveinek lokalizálásához.) / 9. o.
hatjuk. Az említett piachely koraiságát a mercatum kifejezés használata is alátámasztja. A korai vásáros helyek vizsgálata ugyanis rámutatott arra, hogy ez a kifejezés már a X. században kezd visszaszorulni, és a XI. század második felétől szerepét teljesen átveszi a forum elnevezés. Ezek alapján úgy véljük, hogy Ság falu már 1075-ben az említett határokkal együtt jutott a garamszentbenedeki apátság birtokába. Az oklevél vizsgált szövegével kapcsolatban nem állíthatjuk egyértelműen, hogy XI. századi, de ha későbbi betoldásról is van szó, olyan állapotot rögzít, amely már a XI. században is megvolt. Ezt a szövegben szereplő további néhány apró részlet is alátámasztja: archaikus, tővéghangzós formában szerepel több helynév (pl. Sági, Scilu). 34 Ugyancsak korai, XI. századi oklevelekben is előforduló formula, ahol a kolostort úgy jelölik, hogy a kolostori birtok tulajdonképpen a védőszent birtokában van. (Pl. „que cum tota insula in partem sancti Benedicti devenit.") A korábban is hitelesnek tartott részben pedig az szerepel, hogy az említett vizeket a régi szokás szerint — „sicut antea consuetudo fűit" — közösen halásszák az alpáriakkal. Ez pedig leginkább csak az említett határok között képzelhető el. így tehát a Ságra vonatkozó adományozási részt nemcsak mint a falura vonatkozó korai adatot kezelhetjük, hanem az említett határleirds alkalmas arra, hogy a XI. századi viszonyokat is rekonstruáljuk, 3. Hasonló interpretációs problémákkal találjuk szembe magunkat a Pel nevű fold azonosításánál is. Ebben az esetben az említett helynevek lokalizációja problematikusabb, de a szöveg formai jegyei ugyanakkor feltétlenül indokolják, hogy megvizsgáljuk, valóban későbbi interpolációról van-e szó. Az oklevél az adományozott részt a következőképpen írja le: „Terram Pelu ultra Tizam, supra portum aque Kengelu, dedi cum propriis terminis, + cuius térre prima pars dividitur civibus Zounuk; deinde Zecu; postea per medium campum terminus est inter villám sancti Benedicti et inter villám urbanorum Zounuk, Deinde inter villám sancti Benedicti; et villám Albensium, in medio campo fovea facta est, quam Andreas iudex foveam fodit, dehinc Lughta, terre sancti Benedicti particule sunt separate in via, que ad villám illorum vadit; iterum iuxta arbores pro illorum divisione, qui Cehti dicuntur, fovea facta est; deinde secus portum Kengelu inter eosdem cehti terminus est sancti Benedicti, ubi fenum secatpopulus sancti Benedicti. Item ipsa aqua Kengelu per medium dividitur in una via, ubi eciam fovea sancti Benedicti est. Item super Aruch cum illis, qui Wossciani dicuntur, propter divisionem fovea facta est; circuit enim idem Aruch totam partem terre ex parte Wosscianorum et 'SCHLESINGER, W.: Der Markt als Frühform des deutschen Stadt. Vor- und Frühformen der europaische Stadt im Mittelalter. Teil I. Hrsg. JANKUHN, H., SCHLESINGER, W., STEUER, H. Abhandlugen der Akademie der Wissenschaften in Göttingen. 1975. 283.; A vásárhelyek és vámok kérdéséhez még: MITTERAUER, M.: Zollfreiheit und Marktbereich, Forschungen zur Landeskunde von Niederösterreich Band. XIX. Wien, 1969. 15-44. Ezekre az adatokra a cikk lektora, KUBIN YI András hívta fel a figyelmemet, akinek ezúton szeretnék ezért köszönetet mondani. A tó'véghangzók kérdését Pelu esetében tárgyaljuk részletesebben. 17
