Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
TANULMÁNYOK - Soós László: A cukorrépa-termelők érdekvédelmének lehetősége a Szolnoki Cukorgyár RT. vonzáskörzetében / 175. o.
vasúti csomóponttal, hanem az olcsó tiszai víziúttal is segítette a cukorrépa gyors beszállítását a gyár területére. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a megye gazdasági feltételei is mindenben megfeleltek a cukorgyár nyersanyaggal történő kiszolgálásának. A megye 900 ezer kat. holdnyi összterületéből 700 ezer hold alkalmas lehetett cukorrépa termesztésére és az 1910-ben megjelenő Magyar Gazdacímtár adatai szerint 38.341 gazdasági cselédre és 93.893 fő mezőgazdasági munkásra számíthattak azok, akik a gyárral termelési szerződést kötöttek. A vállalatot a közgyűlés által jóváhagyott igazgatóság irányította. A közgyűlés az igazgatóság összetételéről csak látszólag dönthetett, mert személyi ügyekben a Kereskedelmi Bank épületében korábban összehívott főrészvényesek határoztak. Az igazgatóság személyi állománya nem csupán a részvények tulajdonosi megoszlását tükrözte, hanem az alapításkor született érdekköri megállapodásokat is. A Kereskedelmi Bankot a 37 %-os tőkeérdekeltsége után az igazgatóságban 6 fő képviselte. Az alapítóval szoros üzleti kapcsolatban álló ztivnostenska Banka prágai cég a 20 %-os részesedésével 3 főt jelölhetett ki szakemberei közül képviseletének ellátására. Részvétele különösen fontos volt, mivel hozzátartozott az a Breitfeld Danek prágai cég, amelyik a legkorszerűbb gépi berendezéseket a legkedvezőbb feltételekkel szállította le az épülő cukorgyár részére. A Hatvány Deutsch családnak az új gyár építésével szembeni támadását igyekeztek megakadályozni — mint később látni fogjuk nem sok sikerrel - azzal, hogy mint főrészvényest az igazgatóság soraiba delegálták a magánbankházzal rendelkező Herczog Mór Lipótot, akit felesége, Hatvány Deutsch Janka révén családi és üzleti kapcsolatok fűzték a nagy ellenfélhez. A Kereskedelmi Bank és a főrészvényesek delegáltjai mellett az igazgatóságon belül a harmadik csoportot a megye cukorrépatermelői alkották. A termelők képviseletét a megye vezetői által kijelölt öt termelő látta el, mert ezzel kívánták elkerülni, hogy a bank olyan embereket válogasson össze, akik nem képviselik megfelelő eréllyel a termelők és rajtuk keresztül a helyi gazdasági érdekeket. A megye vezetőinek e kívánságát a bank nem ellenezte, mert az ilyen arányú termelői képviselet nem gördíthetett akadályt szándékainak érvényesítése elé. Sőt a fenyegető hatvani cukorgyár szomszédságában még ajánlatosnak is tűnt, hogy a jelentősebb nagybirtokosokat tisztségek révén az új vállalkozáshoz kössék. Ilyen céllal választották be a felügyelőbizottságba — amely semmiféle tényleges hatalommal nem rendelkezett — a megyében élő nagybirtokosokat. Az inkább megtisztelő, mintsem konkrét feladatot nyújtó tagságot a beválasztottak termelői hűségükkel honorálhatták. Az új részvénytársaságban a vezető szerep vitathatatlanul a bank által kialakított érdekcsoport kezébe került. Jól tükrözte ezt a vállalat üzleti életében a közvetlen irányító szerepet ellátó végrehajtóbizottság összetétele. Az alapításkor a bizottság öt tagja közül ketten, nevezetesen Weiss Fülöp és Hollós Ödön a Kereskedelmi Bankban elnöki, illetve igazgatói tisztséget töltöttek be. A harmadik tagként mint gyárigazgató dr. Aczél Ede szerepelt, aki a bank felkérésére vállalta el az új cukorgyár vezetését. 6 OL Z 34-49. cs. Zöldkönyvek. 1912. mára 20. 7 OLZ 41-400. es. Breitfeld-Danek Co. ajánlata, 1913. o OL Z 36-20. cs. Kimutatás a részvénybefizetésekról. 1912. 177 i
