Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Botka János: Az agrárproletáriátus kialakulása a Tiszazugban / 145. o.

1881-ben 1896-ban növekedés 6. Nagy-Rév Pótadó összege ossz. áll. egyenes adóra ház-, kereseti, j öved. — stb. földadóra 7. Szelevény Pótadó összege ossz. áll. egyenes adóra ház-, kereseti, jöved. — stb. föladóra 1.728 frt 45 kr 26,55 % 37,09 % 26,55 % 2.430 frt 25 kr 9,50 % 21,30% 13,60% 2,956 frt 00 kr 36,90 % 36,90 % 36,90 % 4.728 frt 78 kr 25,25 % 30,00 % 25,25 % 7i,Ö2 % 10,35 -0,19 10,35 94,57% 15,75 8,7 11,65 8. Tiszasas Pótadó összege ossz. áll. egyenes adóra ház-, kereseti, jöved. — stb. földadóra 9. Tiszaiig Pótadó összege ossz. áll. egyenes adóra ház-, kereseti, jöved. — stb. földadóra 10. Kunszentmárton Pótadó összege ossz. áll. egyenes adóra ház-, kereseti, jöved. — stb. földadóra 830 frt 53 kr 18,58% 19,07% 19,18% 882 frt 00 kr 24,00 % 24,00 % 24,00% 2.204 frt 95 kr 34,13% 35,36 % 34,73 % 1.538 frt 60 kr 35,31 % 37,12% 35,76 % 10.568 frt 17 kr 33.602 frt 72 kr 18,30% 48,10% 28,60% 52,50% 18,30% 48,10% 165,48% 16,15 16,29 15,55 74,44 % 11,31 13,12 11,76 217,96% 29,80 23,90 29,80 Éves költségvetésünk hiányának lefedezését a községek és városok képviselőtestületeik közgyűlési határozatai alapján pótadókkal biztosították. A községi pótadókat az állami egyenes adók százalékában (minden forintjára) vetették ki. A fenti számadatok rámutatnak a pótadó jelentette terhek súlyosságára, a növekvő megterhelésre. Az értékelt 15 év alatt a Tiszazug valamennyi településén nagymértékű pótadóemelkedés következett be, ez helységenként átlagosan 131,56 %-ot jelent. Szembetűnő Tiszaföldvár és Kunszentmárton igen magas arányszáma. Itt a pótadók összegének nagyfokú emelkedése a településeken jelentkező jelentős községrendezési és kommunális jellegű feladatok megvalósulásához kapcsolódik. A költségvetési hiány ösz163