Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Botka János: Az agrárproletáriátus kialakulása a Tiszazugban / 145. o.

Az állami egyenes adók (forintokban, ill. krajcárokban):

: 1877-ben 1. Csépa 7.399 frt 03 kr 2. Czibakháza 13.731 frt 68 kr 3. Földvár 41.198 frt 18 kr 4. Inoka 5.326 frt 63 kr 5.Kürth 12.926 frt 10 kr 6. Nagy-Rév 5.985 frt 29 kr 7. Szelevény 24.287 frt 86 kr 8. T. Sas 4.718 frt 99 kr 9. T. Ugh 4.068 frt 00 kr 10. Kunszentmárton (Mesterszállás, Csorba) 59.156 frt 33 kr ÖSSZESEN: 178.798 frt 09 kr A számadatok az állami adók jelentős növekedését fejezik ki, mely a Tiszazugban 20 év alatt 17,85 %-ot jelent. Ez az arány az adórendszer regresszív jellegénél fogva — melyről az idézett alispáni jelentés is egyértelműen nyilatkozik — a középés törpebirtokos parasztság, súlyosabb mértékben pedig az agrárproletariátus megter(lábjegyzet folytatás előző oldalról) arányait is az állami egyenes adó segítségével határoztuk meg: a pluszként kivetett adószázalékokat hozzáadtuk az állami egyenes adó arányához. Ha külön kivetés nem történt, e két utóbbi adónem százaléka megegyezik az összes állami adó százalékával. Az állami egyenes adóknál a vármegyei költségvetés 9 féle adónemmel számolt: földadó, házbéradó, házosztály adó, I—II. oszt. keresetadó, III. oszt., IV. oszt. keresetadó, vállalati, tőkekamatadó, ált. jövedelmi pótadó. Nagyon fontos szerepet játszott a földadó, melyet a települések földminőségét és művelési ágankénti állapotát figyelembe véve a kataszteri tiszta jövedelem (a föld tiszta hozadéka) alapján vetettek ki. A tiszta jövedelmet forintban, 1900-tól aranykoronában határozták meg. A többi közvetlen adóval is az adókötelezett jövedelmét vagy vagyontárgyát terhelték meg. Az ezüstalapú forint (váltópénze a krajcár; 1 frt = 100 kr) 1857-től volt érvényben. 1900. január 1-én az aranyalapú korona (váltópénze a fillér) lép helyébe. Bevezetéséről már az 1892. XVII. és XVIII. te. rendelkezett, de 7 év átállási türelmi időt hagyott. (RÁDÓCZY Gyula: A legújabb kori magyar pénzek (1892-1981.) Bp. 1985. 13.) így, csak néhány esetben kellett figyelemmel lenni arra, hogy az aranyalapú új korona értékben & forint 50 %-át hordozza. Az állami egyenes adók nagyságára vonatkozó 1877. évi adatokat SIPOS Orbán: JNKSZ megye rendszeres jelentése c. munkájából (Szolnok, 1878. 16.); az 1896-ra vonatkozókat: SZML KL-es Iratok, Költségvetések 1896., valamint a JNBKSZ Vármegye Törvényhatósági Bizottsága Közgyűlési jegyzőkönyvéből (1895-97.) vettük. 1896-ban növekedés %-ban 9.272 frt 82 kr 25,32 16.359 frt 21 kr 19,13 50.975 frt 61 kr 23,73 6.873 frt 31 kr 29,03 15.212 frt 20 kr 17,68 8.014 frt 30 kr 33,89 25.552 frt 92 kr 5,20 5.929 frt 20 kr 25,64 4.285 frt 67 kr 5,35 68.257 frt 27 kr 15,38 10.732 frt 51 kr 17,85% (átlag) 161