Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
TANULMÁNYOK - Laszlovszky József: "Dedi eciam terram, que adiacet circa aquam, que vocatur Tiza" (Adatok az 1075-ös garamszentbenedeki oklevél helyneveinek lokalizálásához.) / 9. o.
Tiszaug falutól északra egy Holt-Tisza ág húzódik, mely csak a Tisza szabályozása után válik teljesen elkülönült vízfolyássá. Ez valójában egy természetes úton lefűződött kanyar, melynek legkeletibb pontján egy másik meder szakadt ki. Ez jelenleg már csak a domborzati viszonyokból olvasható le, illetve a Tisza szabályozása előtti térképek jelzik. Ma ez a terület Homokrét néven szerepel. ' 99 A határjárás következő azonosítható helyneve a Kesukon nevű víz. Ez a név possessioként szerepel később egy 1327-es oklevélben. E szerint a garamszentbenedeki apátság birtoka, melyet Tési György jogtalanul foglal el, és a végzés értelmében 9 ^ azt köteles visszaadni. Később már nem szerepel az írott forrásokban, pusztásodása a XIV. században következhetett be. Az említett adatokból úgy tűnik, hogy a garamszentbenedeki apátság alapításakor még nem létezett mint település, sőt valószínűleg a későbbi átírások idején sem. Egy rövid ideig fennálló gazdasági központ lehetett, vagy mellette létrejött kis település, amely hamar elsorvadt, talán éppen az említett oklevél intézkedése nyomán. Nevét nyilvánvalóan a mellette húzódó keskeny vízfolyásról nyerte. A környezetet végigvizsgálva ma is rábukkanhatunk az egykori kis vízfolyás nyomára. A fokozatosan elkeskenyedő meder a korábban említett, Ug ér néven szereplő, egykori Tisza ágból szakad ki, és Ság falu mellett tér vissza a főfolyamba. Ezt a lokalizálást a földrajzi rekonstrukció mellett egy régészeti adat is alátámasztja. Az egykori Ságtól délre, az említett vízfolyás egyik partján sikerült megfigyelnünk a Tiszaug 4. számú lelőhelyet. Itt kb. 300 x 80 m-es területen szórványos középkori leletanyagot találtunk, amelynek intenzitása azonban sokkal kisebb volt, mint Ság esetében. A cseréptöredékek legnagyobb része Árpád-kori, de néhány esetben nem jellegzetes, a későközépkorba sorolható töredéket is találtunk. A lelőhely helyzete és jellege megegyezik azzal a képpel, amelyet egy viszonylag rövid ideig fennállt kis településről nyertünk az írott forrásokból. 24 A határjárás következő két helynevét nem sikerült azonosítanunk. Az Aruch kifejezés igen sokféle jelentéssel bírhat. Jelenthet mesterségesen kiásott árkot, amelylyel éppen a határt jelölték ki, és ebben az esetben nem maradt nyoma, de valamilyen ma már nem lokalizálható vízfolyásra is utalhat. A Scilu halastó szintén valamilyen egykori Tisza mederrel függhet össze, hiszen a folyó menti részeken a korabeli halastavak nem mesterségesen kiásott mélyedések, hanem természetes vízfolyások, egykori medrek, morotvák voltak, amelyeknek csak legfeljebb mesterséges lerekesztését készítették el. Erre utalnak a határjárás után említett, később még tárgyalandó halastó A Tisza folyó és árhatárának térképe. Heves Megyei Levéltár, MTL-HEML 119. I. Katonai felmérés stb. 22 HAVASSYP. 1981.36. 23 GYÖRFFY Gy. 1963. 897.; KNAUZ N. 1890. 241.; Anjoukori Okmánytár II. 327.;HAVASSY P. 1981. 36. 24 LASZLOVSZKYJ. 1981.22. 25 ' * Az Aruch kifejezések es a településekhez kapcsolódó árkok értelmezéséhez: MERI I.: Az árkok szerepe Árpád-kori falvainkban. Archaeológiai Értesítő', 1964. 111-115. 14
