Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: A karcagi közbirtokosság szervezetének változása és szerepkörének módosulása a város gazdálkodásában / 129. o.
ivadékok és más lakosok is részesedjenek a közös haszonvételekből, azaz ők is a közbirtokosság tagjai lehessenek. Az 1879-ben hozott curiai döntés alapján azonban a ház- és szőlőtulajdonosokat is arányos rész illette a közös vagyonból, 27 így tehát azokat is mintegy a közbirtokosság tagfaivá fogadhatták. A réti földek felosztásának idején az államhatalom más irányból is kezdett beleavatkozni a nagykunsági, redempción alapuló gazdálkodásba, jogviszonyokba. Az addig a „Liber fundi"-ban és a különféle felmérési, osztási könyvekben feljegyzett, a redemptus közösség által vezetett földnyilvántartások mellett, majd helyett elkezdődtek a kataszteri felvételek, az (állami) telekkönyvek fel fektetése. Mivel a város és a közbirtokosság az 1850-es, 1860-as években csaknem egyet jelentett, nem csodálható, hogy az első felvételkor a közlegelőt (amelynek területét több mint 42.000 kh-nak találták) „Karcag város közbirtokos lakossága" nevére telekkönyvezték Az 1864— 65-ös osztást, illetve az azt követő panaszok kivizsgálása után 1873-ban a telekkönyv előbbi bejegyzését úgy módosították, hogy a közlegelőből az egyes birtokosok nevére bejegyeztek 19.941 kh 1300 négyszögölet, míg közlegelőként 19.579 kh 1272 négyszögöl maradt meg. 29 "ín A telekkönyvezési utólag értékelve úgy látták, hogy a telekkönyvekben nem kellett és nem is lehetett feltüntetni a tőkeföldek mellett — az azon alapuló — közös vagyonból való részesedést, de mindenki természetesnek vette, hogy a tőkeföld mellett a birtokost további, egyelőre közös tulajdonban lévő területek is megilletik. II. A közvagyon kezelésében, a város és a közbirtokosság ügyeinek intézésében a XIX. század második felében szintén alapvető változások mentek végbe. GYÁRFÁS István mutatott rá, hogy ezt a folyamatot az állami elvárásokon kívül - amely a várost és a közbirtokosságot igyekezett különválasztani - siettették a város és a birtokosság szaporodó érdekellentétei is. Az 1848-as törvények alapján ugyanis a városi képviselőtestületbe elvileg (a gyakorlatban azonban ritkán) tőkefölddel nem rendelkező lakosok is bekerülhettek, akik viszont nem jogosultak a redemptusok közös vagyonával rendelkezni. Ugyanígy, „hol községi pótadó vettetett ki, hogy ennek ürügye alatt ismét a birtokosság jogaiba illetéktelenek ne avatkozzanak", lassanként felmerült a közbirtokossági és külön községi pénztárak létrehozásának gondolata. Az 1863. évben „Karcag város közbirtokosságának jelen bonyolult viszonyai bóli kibontakozására" úgy intézkedtek, hogy „a közbirtokosság érdekibeni minden kérdések megtételére és végrehajtására a főbíró elnöklete alatt egy bizottmány ren27 PETROV I. 1976. 19. 28 KELEMEN K. 1877. 167. 29 Uo.66.ésl67. JU KELE József: A jászkunság megváltása. Szolnok, 1904. 318 - 319. 31 GYÁRFÁS István: A jaszkunok személyes és birtokviszonyainak története és jogi fejtegetése. Budapest, 1883.40. 133
