Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: A karcagi közbirtokosság szervezetének változása és szerepkörének módosulása a város gazdálkodásában / 129. o.

OROSZI SÁNDOR A KARCAGI KÖZBIRTOKOSSÁG SZERVEZETÉNEK VÁLTOZÁSA ÉS SZEREPKÖRÉNEK MÓDOSULÁSA A VÁROS GAZDÁLKODÁSÁBAN A nemes és a volt úrbéresek közbirtokossága mellett sajátos helyet foglalt el az alföldi mezővárosok, különösen pedig a kiváltságos népcsoportok, például a hajdúk, jászkunok közbirtokossága. A jászkunok XVIII. századi redempciója 1 a tulajdonvi­szonyokat illetően olyan helyzetet teremtett, amely mind a földközösség, mind az egyéni földhasználat lehetőségét magába foglalta. Az egyéni földhasználat a redempción alapuló (tőke)földosztással egyéni földtulajdonná vált. A közös tulajdon­ban maradt területek haszonvételére fokozatosan kiépült a közbirtokosság intézmé­nye, azaz olyan személyek szervezete, akik részesülhettek az osztatlan közös javakból. Az egyéni tulajdonban lévő szántóföldek és a -jórészt állattenyésztési érdekeket szolgáló — közös birtokok együtt képezték a redemptusok gazdaságának alapját. A gazdálkodáson belül a földművelés fokozatos terjedése közvetlenül hatott a birtok­viszonyokra; a közös tulajdonú földek csökkenését, a közbirtokossági vagyon fogyá­sát vonta maga után. Ugyanakkor a közös tulajdonú területek haszonvételében, külö­nösen pedig a felosztásukkor, egyre élesebben vetődött Jel a kérdés: kik a közbirto­kosság tagjail A kérdés eldöntését a közigazgatási egység, a város és a közbirtokosság szervezetének fokozatos szétválása segítette. A szervezeti tökéletesedés és a közös vagyonból való részesedés meghatározása azonban buktatókkal volt tele, mint azt a karcagi közbirtokosság példáján végigkísérhetjük. I. Karcag a redempciókor saját határáért és a környező elnéptelenedett pusztákért 41.300 rajnai forintot fizetett 2 . A redempciós összeget előteremtő 573 család a mint­egy 62.000 kh területet a rajta lévő vagyontárgyakkal együtt megváltotta, és ezzel az egész népesség megkapta a jászkun kiváltságot. Az említett összegnek megfelelő 1745-ben a jászkunok önmagukat és földjüket, a földesúri terhektó'l egyszer és mindenkorra meg­váltották. A megváltási összeghez hozzájárulókat redemptusoknak, a többieket irredemptusoknak nevezték. 2 > / BELLON Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. Szolnok, 1973. (Továbbiakban: BEL­LONT. 1973.) 72. 3 > , , , PETROV István: Karcag varos gazdaságtörténeti fejlődése. Karcagi Krónika (Fejezetek a varos leg­újabbkori történetéből) Szerk,: BELLON Tibor. Karcag, 1976. (Továbbiakban: BELLON T. 1976.) 18. 129

Next

/
Thumbnails
Contents