Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A "rendszeres bizottsági munkálatok" szerepe a Jászkun Kerület közigazgatásának megreformálásában (1791-1843/44) / 103. o.

a) választói képességgel bírnak, akik ingatlan fekvő vagyonnal rendelkeznek és attól rendszeresen adóznak, továbbá b) azok a birtoktalan gyárosok, mesteremberek és kereskedők, akik három év óta folyamatosan a helységben laknak, a maguk kezére dolgoznak és közadót fizetnek. c) a diplomások, hitszónokok, gimnáziumi oktatók, kiszolgált hadi és polgári tisztek, ha 3 év óta a helységben lakván 100 ft jövedelemmel rendelkeznek. Közös feltétel mindezekre: magyarul beszéljenek, 24 évet betöltöttek legyenek, írni-olvasni tudjanak és önálló személyek legyenek. A választható képviselők esetében a fenti feltételeken túl a földbirtok legalább 25 redempciós forint értékű legyen, a kereskedők, iparosok legalább 2 segéddel dolgozzanak és 200 ft tiszta jövedelemmel rendelkezzenek, az úgynevezett „tisztesebbek" (a c) pontban felsoroltak) szintén csak akkor választhatók, ha legalább 200 ft jövedelemmel rendelkeznek. A helységek némi módosítással elfogadták a fentieket. Az eltérések általában a választói képesség alapjául szolgáló földmennyiségben, illetve a vagyoni cenzus összegében mutatkoztak. Néhány helység már 20 éves kortól szavazati jogot javasolt, néhány az írni-olvasni tudás feltételét csak bizonyos idő után tette volna kötelezővé. Abban azonban a képviseleti rendszer elvét elfogadó minden helység megegyezett, hogy a választók és választhatók körét a jövőben nem lehet a redemptusokra szűkíteni. A legmerészebbnek bizonyult Kunszentmiklós, amely minden birtokos és birtoktalan 24 évet betöltött önálló adófizető lakosnak választói jogot adott volna. 5 Javaslatokat tettek a helységek az egyes tisztségviselők választási módjáról, az elöljáróságokról, az adózásról, a különböző törvényszékekről, s bár ez külön kérdés volt, néhányan itt tértek ki az ősiség kérdésére is. A Jászkun Kerület közgyűlése a beérkezett javaslatok alapján 1843. szeptember 4-én hagyta jóvá az országgyűléshez továbbítandó koordinációs tervezetet. Az első vitás pont a közteherviselés kérdése körül alakult ki. A táblabírák az adómentesség, míg Bléssy János nagykun kapitány annak eltörlése mellett szállt síkra. Végül a nagykun kapitány javaslatát fogadták el, vagyis ingó és ingatlan vagyona után mindenki adót fizessen, s a kerületi és községi hivatalnokok is csak a közszolgálatok alól kapjanak felmentést. A képviseleti rendszer bevezetését általában elfogadták, csupán a részletekről alakult ki vita. 14 nagyobb helység és 5 tisztviselő — Bléssy János nagykun kapitány, Bathó Ignác kerületi főjegyző és három kerületi esküdt - a választásoknál és a közigazgatásban is képviseleti rendszert akart. Három község véleménye megegyezett az előzőkkel, de a főbírót a nép és nem a képviselők által kívánták választani. Nyolc kisebb helység és a többi magisztrátusbeli tisztek támogatásával végül az egész közgyűlés elfogadta, hogy: minden tisztségviselő választásában részt vegyen a nép. Ezt úgy kívánták elérni, hogy a képviselők választásában „minden rangú, sorsú, s állapotú bevett lakos, birtokos, birtoktalan, ki a kerületekben adót fizet, s önálló", részt vegyen. A tanácsnokokat és jegyzőket 6 évenként, a főbírót és pénztárnokot 35

SZML JK. Ker. kig. Fasc. 4. N° 2272/1843. 122