Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
TANULMÁNYOK - Laszlovszky József: "Dedi eciam terram, que adiacet circa aquam, que vocatur Tiza" (Adatok az 1075-ös garamszentbenedeki oklevél helyneveinek lokalizálásához.) / 9. o.
kettősséget kell figyelembe venni, vagyis az egyes birtokokon belül is vannak hiteles és interpolált részletek. A legutolsó MARSINA-féle kiadásban a szerző ezt úgy oldotta fel, hogy általában az egyes birtokadományokat hitelesnek fogadta el a XI. századra — természetesen azokat kivéve, ahol egyértelmű jelei vannak a későbbi interpolációnak -, ezzel szemben az egyes birtokok határleírását, különösen a tiszai birtokok esetében későbbi betoldásként értékelte. Az oklevél szövegére épített, elsősorban filológiai megállapítások ellenére továbbra is kérdés marad azonban, hogy az esetleges későbbi betoldások mennyiben tükröznek XI. századi állapotokat, annak ellenére, hogy szöveges megfogalmazásuk esetleg sokkal későbbi. Mint látni fogjuk, ezt az elkülönítést még tovább lehet finomítani az egyes birtokok lokalizálása kapcsán. A garamszentbenedeki apátság birtokai között jelentős helyet foglaltak el a tiszai birtokok, melyek egy része a mai Szolnok megye területére esett. így a megye korai története szempontjából is alapvetően fontos forrás ez az oklevél. Szolnok városának is innen ismerjük első említését, és emellett különösen két területre vonatkozóan érdemes vizsgálat alá vonni a szöveget; egyrészt a Szolnoktól délre eső területeknél, másrészt a Tiszazug nyugati részének bemutatásánál. Mindkét területre vonatkozóan igen kevés Árpád-kori oklevél maradt fenn, hiszen az Alföld más területeihez hasonlóan az idevonatkozó oklevelek jórészt megsemmisültek. így függetlenül attól, hogy az 1075-ös oklevél interpolált, alapvető forrás többek között az Árpád-kori Kengyel és Ság történeténél. 2. A továbbiakban az oklevélben szereplő Ság és Pél-Pelu nevű területek és ezek határjárásában szereplő helynevek lokalizálását kíséreljük meg. A szövegrészek értelmezésénél azonban nem csupán a korabeli vagy későbbi oklevelek és írott források adatait vonjuk be a vizsgálatokba, hanem a területre vonatkozó régészeti adatokat is. Ezt az teszi lehetővé, hogy az utóbbi időben mindkét területen intenzív régészeti—topográfiai munkák folynak. Ilyenek a Magyarország Régészeti Topográfiája készítésével kapcsolatos, egész Tiszazugra kiterjedő munkálatok, valamint a Szolnoki Damjanich János Múzeum régészei által Tiszaug és Kengyel mellett végzett leletmentések. 8 6 MARSINA, R. 1971. 53-58., különösen 56. 7 Szolnok helynév kialakulásához vö.: Adatok Szolnok megye történetéből I. Szolnok 1980. (Továbbiakban: Adatok... 1980.) 22.; GYÖRFFY Gy.: István király és műve. Bp. 1977. 331. 8 A topográfiai munkák jelenleg is folyamatban vannak, így azok eredményei publikálatlanok, csak részeredmények kerültek közlésre: LASZLOVSZKY József: A Tiszazug középkori emlékeinek régészeti kutatása. (Továbbiakban: LASZLOVSZKY J. 1981.) 10 éves a Tiszazug kutatása. Szerk.: SZABÓ László. Szolnok, 1981. (Továbbiakban: 10 éves...) 17-30.; LASZLOVSZKY J.: Archaeological Approaches to the study of Medieval Settlement Patterns (Data to the Medieval History of the Region Tiszazug), II. International Archaeological Student Conference. Szeged, 1980. 97-106. A Kengyel melletti leletmentésről rövid összefoglalás: Régészeti Füzetek Ser. I. No. 37. 1984. 91.; No. 36. 1983. 17. A Kengyel környéki terepbejárások részben a leletmentéshez kapcsolódtak, részben KALMÁR András kengyeli orvos saját gyűjtésének felhasználásával. A területen ezen kívül CSEH János végzett részletes anyaggyűjtést, akinek ezúton szeretnék köszönetet mondani, hogy publikálatlan adatait rendelkezésemre bocsátotta. 10
