Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: A Magyar Kommunista Párt Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 1947–1948
a versenyt, nem adott jelentést sem. így a verseny elveszítette a tervezett jelentőségét. [...] A 60.000 tagra a megyei bizottság és a párt legjobbjai vállalkoztak és komoly tagnövekedés nem következett be. "19 Az FKgP bomlási folyamatából úgy tünt, a - forrásokban csak, mint „Sulyok párt" emlegetett - Magyar Szabadság Párt profitálja a legtöbbet. Az 1946. év folyamán a kisgazdák soraiból kizárt képviselők által, Sulyok Dezső vezetésével létrehozott párt működését eleinte sem a kommunisták, sem a kisgazdák nem gátolták. Az MKP szolnoki vezetői között volt, aki úgy vélte: „A Sulyokék szervezkedését, ha az a párt ellenségeinek táborát gyöngíti, nem kell akadályozni. "20 Ezzel szemben a kisgazdák azért tartották előnyösnek egy olyan demokratikus ellenzéki párt létét, melyet nem kötnek a koalíciós szabályok, mert nyíltabban fogalmazhatta meg véleményét a kommunista terjeszkedéssel szemben, mint az FKgP.21 Csakhogy 1947 tavaszán a Kisgazdapártban megindult széthullás oly mértékben fordította a csalódott párttagságot a Magyar Szabadság Párt felé, hogy az már nemcsak az FKgP számára vált kínossá, de az MKP vezető politikusait is aggodalommal töltötte el. Peyer Károlynak és híveinek a Szociáldemokrata Pártból történt kiszorítása következtében a jobboldali szociáldemokraták egy része is, jobb híján, a Szabadság Párt felé gravitált.22 Nem meglepő tehát, hogy az MKP Központi Vezetősége csakhamar utasításba adta a Szabadság Párt szervezkedésének bármely eszközzel, - de leginkább a közvetlen tömegakciók módszerével - történő megakadályozását.23 Ott, ahol a Kommunista Párt szervezetei jól szervezettek voltak, a munkások „spontán" tömegtüntetésével sikerült is megakadályozni a Magyar Szabadság Párt zászlóbontását. így történt ez Karcagon, vagy éppen Mezőtúron, ahol „3000 ember vonult fel és követelte a Sulyok párt megszüntetését. [...] Ebben a kérdésben az elvtársak nem voltak elszigetelve, mert maguk mellé állították a Nemzeti Bizottságot, amely állást foglalt a Sulyok párt létezése ellen. [...] az akcióra a Sulyok párt feloszlott a városban. [...]. A két munkáspárt és a szakszervezet átiratot intézett az egyesületekhez, ahol a Sulyok pártban szerepelt 19 JNSZML MKP ir. X. 40/a. 1. sor. 3. ő.e. 7. tétel, Jegyzőkönyv az MKP megyei választmányi üléséről, 1947. május 20 JNSZML MKP ir. X. 40/f. 1. ő.e. 1. tétel, Jegyzőkönyv az MKP tiszai alsójárási konferenciájáról, 1947. március 30. 21 SZERENCSÉS Károly: A nemzeti demokráciáért, Sulyok Dezső 1897-1997. Pápa, 1997. http://mek.niif.hu/02100/02189.htm . A letöltés dátuma: 2008. január 24. 22 Szerencsés Károly hivatkozott tanulmányában valószínűsíti, hogy amennyiben a Szabadság Párt talpon tud maradni és indul a választásokon, úgy Peyer Károly ide csatlakozott volna és nem a jelentéktelen Magyar Radikális Párthoz. 23 A Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének határozata. 1947. április 4. In: A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt... 471-472. p. 85
