Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
TANULMÁNYOK - BABUCS ZOLTÁN: A m. kir. „József nádor" 1. honvéd harckocsiezred a magyarországi harcokban (1944. szept. 13.–1945. febr. 12.)
Egy előretolt orosz ék pillanatok alatt tűz alá vette harckocsimat, annak toronyülésén kuporogva csak azt láttam, hogy a gép fenéklemezét átfúrva, az ülésem alatt fényes csík csapódik a hk. elejébe, telibe találva a hk. vezetőjét és a gép elejét. A meredek töltésen félrebillent hk. fegyverei és lámpái a sötét égre meredtek, emiatt sem látni-, sem a tűzharcot felvenni nem lehetett. A lövedék, amely a fenéklemezt átfúrva átlőtte a hk-t, szerencsére nem robbant a gép belsejében. Valószínűleg páncéltörő ágyú lövedéke volt. A támadó oroszok a sötétség leple alatt... észrevétlenül közelíthették meg az elvonuló, tompított fényű lámpákkal közlekedő oszlopot. Ők mindent láttak, mi őket nem láthattuk, így csak ki kellett várniuk a legalkalmasabb pillanatot. Tapasztalható volt..., hogy a menetoszlopok támadását a leghátsó járműnél kezdték el, főleg ha nem volt tűzerős utóvéd. Márpedig legtöbbször sajnos nem volt! A megbillent hk-nak szerencsére elfordult a tornya, ennek védelmében kicsúsztam a toronyajtón. Felszólításomra a kezelők egyike sem adott jelzést, így a sötétség leple alatt el tudtam tűnni a helyszínről. Hajnalig gyalogolva jutottam el a település (Orosháza) széléig, ahol a védelemre beásott lövészek elszórt tüzeléssel fogadtak. Közelebb érve örömmel fogadtak, Temesy Bandi szerint éppen jókor jöttem, mert már készültek értem gyászmisét mondani, halálhírem miatt."4 Szinay hadnagy 1944. november l-jén, Tatárszentgyörgy mellett sebesült meg súlyosan, amikor az esti órákban teherautójukat a szovjet katonák kilőtték. Erről a következőket írta: „ Sebesülten az egyik út menti ház udvarára húzódtam be. Az életben maradásra sok esélyem nem volt, bal kézfejem szétlőve, lágyéklövéssel és még 15 apró sérüléssel egy hónapig kínlódtam. A faluban egy gyógyszerész látott el kötszerrel és rengeteg ultraseptyl porral és tablettával. Mikor már volt jártányi erőm, elindultam Alsónémedi irányába, de időben figyelmeztettek, hogy ott már erős védelmi harcok folynak, ha közel kerülök, nem lesz irántam kímélet. Elindultam hát Jászberény felé. A monori erdőn át vezetett az utam, a szemem láttára robbant fel egy falusi szekér a telepített aknától. Emberi végtagok jobbra-balra, az erdőben egy telepített lőszerraktár lehetett, a maradványok erre utaltak. Egyhavi bolyongás után értem Jászberénybe. A város keleti oldalán működött egy ideiglenes „hadikórház" siralmas felszereléssel, hősies orvossal. December 5-6-án csonkolták tőből a bal kisujjamat, a kézfej többi roncsolását be tudták gyógyítani.... "55 54 Szinay levél 3. 55 Szinay levél 3.; valamint: ns. szinai Szinay Lajos volt m. kir. ht. pc. hdgy. visszaemlékezése sebesülésének történetére. Én. Eredetije Babucs Zoltán tulajdonában. 1944. „Október 15-e után a visszavonulás részleteire már nem emlékszem, de végülis nem a Dunaföldvár-i átkelés lett az irány. Valószínű, hogy a hadihelyzet Bp. védelmét tette sürgetővé, ezért kerültek a szállító járművek Gyón községben összevonásra." Szinay levél 3.; A seg. hely Gyóntól nem messze, Ladánybenén volt. Mikor Szinay hdgy. elindult ad hoc egys ével a kötözőhely irányába, a szovj-ek már a két település közötti térségbe beszivárogtak. Szinay levél 1. 57