Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
TANULMÁNYOK - BARTHA JÚLIA: Pogányi kegyetlenséggel – egy 18. századi válóper anatómiája
A fogadott prókátor a válóperek legfőbb szereplője, persze a feleken kívül. Ügyes beszéddel, szóvirágokkal, hangulatfestéssel nagyban befolyásolja a per kimenetelét, majdhogynem kulcsfigurája a válópereknek, mert ékesszólásával, a jogi procedúra ismeretével döntően meghatározza az eseményeket. A Jászkun Kerület polgári pereinek többségében, de az eddig vizsgált válóperekben is Nemes Fazekas András regisztrált prókátor adja elő az ügyeket. Általában a felperes, aki beadja a válókeresetet, az fogad prókátort. A joggyakorlatban azonban van egy kötelező procedúra, a jogszokás előírja a házasságvédő ügyvéd intézményét akinek az a kötelessége, hogy a házasság védelmében lépjen fel. Újra és újra meg kell vizsgálnia, hogy minden probléma ellenére működőképes-e a házasság. A házasságvédő ügyvéd kötelező kirendelését királyi rendelet írja elő. 16 Harcolni ugyan már a 18. században is kellett a prókátornak, de az ügyet és a megbízóját képviselte, nem az ügyvédek egymás közötti csatája volt a törvényszék. Előfordult, mint pl. a kunhegyesi Kasza János és a derzsi lakos Botos Anna ügyében, akik ötévi különélés után a férj impotenciája miatt akartak elválni, hogy Borbély Mihály főszolgabíró újra összeköltözésüket rendelte el. A válóper két évig húzódott, hiába volt a derzsi Szondi György prédikátor közbenjárása is, végül Fazekas András fiskális fogalmazta levélben ezt rögzítették: „Eleget fáradtak már a felek, itt minden ember erő haszontalan, a házassági szeretet végképpen meghűlt, minden egymáshoz való hajlandóság halálos gyűlöletté vált, már régen külön vágynák egymástól. Kéri a jegypénzt vissza. Végül, mivel gyermek nem volt, örökös elválásért könyörgésük meghallgattatott, s a nemes tanács: Arra való tekintettel, hogy még fiatalok, egyiknek is másiknak is szerencséjük lehet újra kezdeni az életet, még gyermeke is lehet, amivel hazája javára leendhet. "17 Végül 1795. március 24-én a tanács elválasztja őket. Válás után nem sok lehetőségük maradt a nőknek az újrakezdéshez, igaz, a legtöbbnek a hosszú és keserves procedúra el is vette a kedvét az újbóli házasságtól. Aki elég talpraesett volt, ki tudta menteni vagyonrészét a házasságból, s a szülői házba visszaköltözve legalább a gyermekét fel tudta nevelni. Dolgozni a ház körül tudott ugyan, házi mesterségeket, szövést, fonást minden nőnek illett tudni, de pénzt keresni csak cselédként nyílt lehetősége vagy nyári munkákon napszámban. A nők iskoláztatása későn kezdődik. A kiegyezést követően, 1868-ban a XXXVIII. tc. elrendeli a magyar népoktatás megszervezését. Ekkortól számít hatjuk a rendszeres tanítóképzést is. Áz iskolák felállítása a községek dolga volt de a felekezetek is állíthattak iskolát. Ott, ahol a lakosság egy valláson volt, álta16 MÁTAY Mónika: Törvényszéki játszmák. Válás Debrecenben 1793. 1848. Debrecen, 2006. 57. p. 17 JNSZML Jászkun Kerület Polgári perek 1793. CapsalS. Fasc. 1. No. 1. Botos Anna és Kasza János kunhegyesi lakos válópere. 33
