Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
ADATTÁR - PAPP IZABELLA: Egy jászberényi család az 1848/49-es szabadságharc idején
eltávozott. A' jó Isten tudja, mi történik velünk a' dolgok ily fordulata után. Jelenleg Heinau [Haynau] vagy Lichtensteinnél (nem tudom, melyik közülük a' fő hadiparancsnok) van egy szép folyamodásunk a' mostani várparancsnok Kriger tábornok ajánló levele kíséretében,' s feszülten várjuk a' választ, mely vagy szabadságunkat, vagy a' régi ítélet megerősítését (besoroztatni) hozza meg.7fi Már mindegy, mindkét esetre elkészültem. Ha haza bocsátanak, előveszem a' mathezist, a' télen át olvasgatom, tavaszra Náczi bácsihoz mennék, ott valamely uradalmi mérnök mellett practisálgatnék ez évig, akkor elővenném a' stúdiumokat egy ügyes vezető mellett e tudományt magamévá tenném, 's így másfél év alatt szorgalmam, 's igyekezetem gyümölcséből elvégezném azt, mire 3 év pazaroltatik, míg kenyérhez jut az ember. Mert most eltökéllett határozatom mérnökké lenni, mert ezen pályának nyílik mostanában legszebb út. Ha pedig besoroznak, ne aggságoskodjanak édes szülőim, tudják, hogy minden hibácskáim daczára is van bennem egy jó tulajdonság, meg tudom magamat kedveltetni, 's tudom magamat alkalmazni, characterem becsületes, 's a' mi történik velem, ezt' az Isten így akarta, ebbe meg kell nyugodni, a' kerék annyiszor fel a' mennyiszer le. Innen bennünket alkalmasint inkább bizonyosban mint nem, Pettauba szállítanak, onnan meg alkalmasint vagy cseh, vagy morva országba. Legalább ha eljövök, lesz egy kis világtapasztalásom, se baj, megélek én a komisz kenyéren is. Ha valahová visznek, legyenek megnyugodva szeretett kedves szülőim, hogy mindenféle utat, módot el fogok követni, hogy oly kereskedőkkel ismertségbe jöhessek, kik a' pesti vásárokra jártasok, és vagy Jankovits úrnál, vagy Privorszkiba, vagy Schmidt úrnál, kik letehetik szülőimhez szóló levelemet, minden esetre óvatosan. De ezt csak azon esetre mondom, ha folyamodásunkra nemleges választanok. Egyébiránt a' postával is megpróbálkozom. Ezen soraimat egy orvos úrtól küldöm, ki szíves volt felvállalni, az orvosaink mind szabadon bocsátattak, ha kedves atyám beszélni akar vele, kérje meg, az adressát Privorszkitól, kinek jelen levelemet kézbesítette. Mindekkoráig vártam kedves atyámat, hogy majd rá gondolja magát 's gőzösön (nem szárazon, mert a' ráczok miatt a' magyar embernek nem tanácsos) egyszerre csak itt terem szegény fiát fogságában meglátogatandó, de nap, nap után múlt, 's velők kedves reményem is elfogyott. Most már nem sokáig tartanak itt bennünket, mert már többszerű crisisen keresztül esénk, 's azon vannak, hogy ügyünk eldöntetvén, Péterváradról expediáljanak bennünket, mentül előbb. Azon esetre, ha besoroznak egy vigasztalás marad föl számomra: az, hogy szeretett kedves szülőim édes Misi öcsémnek neveltetését könnyebben tűrhetik, 's bírhatják, ha neki a' szép kereskedői pályára kedve nem volna, a' mérnöki pályát tanácslanám, hová szorgalom, ügyekezet, 's kitűrés kívántató. 76 Kriegern cs. Kir altábornagy támogatta kérelmüket, amit Haynau számára továbbított, s ebben hangsúlyozta a vár feltétel nélküli átadását. PAPP I. 1998. 92. p. 260
