Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
ADATTÁR - BENEDEK GYULA: Külső-Szolnok vármegye 1258–1569
Országos viszonylatban a királyi ember ténykedésével legkorábban 1278. április 29-én találkoztunk, amikor az a zalavári konvent hites bizonysága jelenlétében beiktatást végzett.120 Megyénk - Külső-Szolnok - viszonylatában 1338. február 22-én találkoztunk először a királyi ember ténykedésével, amikor is Inokai István a váci káptalan hites bizonyságával együtt nyomozást végzett Felsőalpáron.121 E kései találkozásnak azonban csak az az oka, hogy 1338. február 22 előtt nem bukkantunk olyan oklevélre, amelyben egyáltalán szerepelhetett volna. Fontos megállapításként közölhetjük azt, hogy sem Külső-Szolnok kettészakadása előtt, sem kettészakadása után nem találkoztunk olyan oklevéllel, amelyben a megye Közép-Tisza vidéki részéről a kelet-magyarországi részébe, vagy megfordítva küldtek volna ki királyi embert. Mellékesen jegyezzük meg, hogy azok a királyi parancsok, amelyek valamely ügyben a szóba jöhető királyi embereket sorolják fel, igen értékes forrásai a nemesi névanyagnak. Külső-Szolnok vármegyei vonatkozásban ilyen szempontból legértékesebb az 1450. november 27-én kiadott parancsa a főpapok bárók, nemesek, valamint az ország előkelői egyetemének. Ebben ugyanis hat személyt - név szerint Szajoli Jakabot, Szajoli Pétert, inokai Gercse Miklóst, nagyrévi Or Miklóst, [Galyai] Gyalui? Lászlót és Antalt122 - neveznek meg lehetséges királyi embernek. Az esküdtek /Jurati assessores/ A szolgabírókkal együtt az új típusú /nemesi/ vármegye korábban nem létezett tisztségviselői voltak. Részt vettek úgy a közigazgatásban, mint a bíráskodásban. A megyegyűlésen esetről esetre választották meg őket. Számukat az 1444:lO.tc. megyénként négyben, az 1486:8.tc. nyolc-tizenkettőben állapította meg. Szereplésükkel a Mohács előtti Külső-Szolnok vármegyében nem találkoztunk olyan gyakorisággal, hogy értékelhető véleményt alkothatnánk munkájukról. Legkorábban - a megye kelet-magyarországi felében - 1299. július 31-én tűntek fel a következő mondatrészben: „[...] coram eisdem Gregorio curiali Comite [de Zolnok] et quattuor Judicibus et Juratis [,..]"123 120 OL DL 999 - 1278. április 29. 121 DEDEK CRESCENS Lajos: Monumenta Ecclesiae Strigoniensis, III. köt. 304-305. p. 1338. február 22. 122 OL DL 81.821 - 1450. november 27. 123 OL DL 76.928 - 1299. július 31. /Magyarul: „ugyanazon Gergely udvarbíró és a négy szolgabíró, valamint az esküdtek előtt"/. 209
