Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)

ADATTÁR - BENEDEK GYULA: Külső-Szolnok vármegye 1258–1569

/judices servientium/. A ma ismert első említésük 1232-ből datálódik, az ún. kehidai oklevélben.102 A 13. század végére minden megyében megjelentek.

Az 1290:16.tc. szerint megyénként általában négy szolgabírót választottak egy évi időtartamra. Az 1298:45. tc. 2. §.-a szerint, minden megyében 12 nemest kellett választani, akik közül került ki a négy szolgabíró. Zsigmond 1435. március 8-án kelt II. decretuma 2. cikkelye szerint, a szolgabírókat egy évre kellett választani, de az ugyanabban a megyében lakó jobb módú nemesek közül, hogy ne legyenek megvesztegethetők. A tisztség elfogadása kötelező volt, 25 márka büntetés terhe mellett. Lemondás, vagy elmozdítás esetén öt évig nem lehetett az illetőt kényszeríteni a tisztség újbóli elfogadására. Lényegében ezt erősítette meg Mátyás 1486. január 25-én kelt LX. decretumának 9. cikkelye, amely szerint szolgabíró csak jómódú nemes lehetett, továbbá megyebeli lakónak kellett lennie.

Mi volt a szolgabírók funkciója?

Kezdetben a megyei igazságszolgáltatásban működtek, a birtoktalan nemesek és a nemnemesek peres ügyeiben. A nemnemesek peres ügyei 135 l-re teljesen kikerültek a hatáskörükből. Később a megyei közigazgatásban is szerepet játszottak. A konkrétan megnevezhető feladataik közül néhány: nyomozás ténymegállapítás céljából, tanúkihallgatás és annak eredménye rögzítése, részvétel határjárásokban, tagjai a megyei és az alispáni törvényszéknek, törvénybe idézés végrehajtása, közreműködés adóösszeírásban, adókivetésben és adóbeszedésben.

Külső-Szolnok vármegyében a szolgabírói tisztséggel először egy 1299. július 31-én kelt oklevélben találkoztunk.10 A ma ismert - és általuk kiadott - oklevél pedig 1300. augusztus l-jén104 datálódott.

Számuk Külső-Szolnok kettészakadása előtt - kb. 1262 - kb. 1390 között - az országos szokásnak megfelelően négy volt. Bár említésük sokszor előfordul az oklevelekben - egy kivételével - névtelenek maradtak. Ez az egy kivétel egy 1334. március 21-én kelt oklevélben található, amely szerint a megyei szolgabírók a következők voltak: Barta fia Pál, Lampért fia Péter és István fiai András és János.105

102 Ugyanott és még IV. Béla 1254. évi oklevelében. A kehidai oklevél eredeti szövegét azonban sehol nem találtuk.

103 NAGY Imre-NAGY Iván-VÉGHELY Dezső: A zichi és vásonkeői Zichy-család idősb ágának okmánytára. 2. köt. Pesten, 1872. 371-372. p.

104 FEJÉR György: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis 1335-1342. VIII/4. köt. Budae, 1832. 649-650. p. /"Judices Nobilium de Zolnok exteriori filios Fabiani iudicium linguale debito termino haud solvisse testantur"/.

105 NAGY Imre /szerk./: Anjou-kori okmánytár 1333-1339. III. köt. Bp. 1883. 63-64. p. /"quattuor judicibus nobilium dicti Comitatus de Zolnuk exterioris, scilicet Pauló filio Bartha, Petro filio Lamperti, Andrea et Johanne filio Stephani"/.

206