Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
ADATTÁR - BENEDEK GYULA: Külső-Szolnok vármegye 1258–1569
ben,92 majd ezt követően egészen Mohácsig, Szolnokról jelentkeznek Külső- Szolnok vármegye tisztjei. Ebben föltétlenül van egy burkolt üzenet, amely szerint a vármegye központja az első százhúsz évben nem a Tisza mellett volt - mint több szerző állítja93 - hanem a kelet-magyarországi részen. Majd amikor kb. 1390-ben a megye keleti fele Közép-Szolnok néven önállósult, Külső-Szolnok vármegye központja eltolódott a Közép-Tisza vidékére. Annak, hogy a nemesi megye a Közép-Tisza vidéken keletkezett és innen expanzionált keletre, más dolog is ellentmond. Leginkább az, hogy a kelet-magyarországi részen sokkal fejlettebb volt a településföldrajzi struktúra /várak, várföldek/, nagyobb a közigazgatási és katonai szervezettség, valamint árnyaltabb a népesség osztályok szerinti megoszlása. Még inkább igaz ez a Belső-Szolnok megyei viszonylatban. Itt már a 12. században sókitermelés folyt, ami párosult országos méretű szállításszervezéssel, kitermelési technikával, raktározással, adminisztrációval, a sóbányászathoz szükséges eszközök előállításával. Nem valószínű, hogy ide áramlott a Közép-Tisza vidékéről valami, ahol hasonló adottságok Mohács előtt sohasem voltak.94 VIII. A nemesi vármegye tisztségviselői Az ispán /Comes comitatus, comes parochialis, comes parochianus a XV. század első felében megjelent a summus comes comitatus/95 A megyés ispán elvileg a korábbi királyi típusú vármegye vezetőjének, a várispánnak /comes castri/ a jogutódja volt. A funkciót hivatalosan az 1291. évi 1. tc. rendszeresítette és ez nem kötötte ki a megyebeli származást ill. az ottlakás kötelezettségét. Az 1471. évi szeptember 18-án kelt decretum 15. cikkelye kikötötte, hogy ispán csak nemes ember lehetett. Az 1498. évi XL. tc. pedig ismételten megkövetelte a megyében való lakást. 92 OL DL 98.076, 1380. július 9. in Zolnuk. 93 Azt, hogy Külső-Szolnok vármegye központja a 13-14. században a Közép-Tisza vidéken volt áttételesen, vagy direktben, több szerző állítja. Ez azonban nem bizonyult igaznak, ugyanis Szolnok megyei jogú város okleveleinek tüzetes kutatása ennek ellenkezőjét igazolta. /Lásd a szerző jelenleg még kéziratban lévő „Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből. 1075- 1685. Bp. 2004. 326. oldal. c. kötetét."/ 94 Egészen bizonyosan a Közép-Tisza vidéken nem voltak várak, bányászat, alacsonyabb termeléstechnika és szervezettség volt, nincs vármegye alkotására alkalmas birtokos nemesség. 95 DL 65.472. 1520. május 7. Közép-Szolnok. 203
