Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
ADATTÁR - BENEDEK GYULA: Külső-Szolnok vármegye 1258–1569
güket biztosítsa. Ez óhatatlanul gyengítette a várispánságok erejét és teljesítő képességét. A külföldi hatás pedig úgy érvényesült, hogy a várispánság által képviselt hadszervezet korszerűtlennek bizonyult, főleg a tatárok, de az alsóausztriai hercegség nagy mozgékonyságú, - nemcsak regionális feladatok megoldására képes - hasonló szervezetéhez képest. Ezt mindennél jobban bizonyította az 1211-1242-dik évi tatárjárás, valamint I. Albert osztrák és stájer herceg 1289. évi támadása, amellyel kb. 30 magyar várat foglalt el, főképpen a ma Bur genlandnak nevezett területen. VII. A királyi vármegye tisztségviselői A megyésispán /comes parochiae, comes parochialis, comes patriae/ állt a királyi vármegye élén, akit a király nevezett ki. Az államalapítástól létezett ez a tisztség. Hatásköre kiterjedt a megye egész területére, tehát a királyi várispánságokra, valamint a megye egész területén élő nemzetségi birtokokon élő szabadparasztokra is. Kivételt képeztek az udvarbirtokok ill. az egyházi birtokok népei. Mint a király kihelyezett képviselője, a megye területén bírói és végrehajtói hatalmat gyakorolt. Beszedette az adókat, a vámokat, a vásári illetékeket, szervezte a sószállítást. Feladatainak ellátásáért az 1222. évi Aranybulla szerint a cseberpénz, a vám, az ökör és a várak jövedelmének 1/3-a illette meg. Egyes szerzőkkel ellentétben nem azonos a királyi várispánnal. Ez különösen kitűnik Külső-Szolnok vármegye esetében, ahol 1263 előtt az ország nádorai, 1263 után pedig az erdélyi vajdák voltak a megyésispánok. Ezekről pedig senki sem gondolhatná, hogy egyúttal valamelyik királyi vár parancsnokai is voltak. Itt azonban felmerülhet az a kérdés is, hogy egy nádor, vagy egy erdélyi vajda foglalkozhatott-e a felsorolt feladatokkal? Ez nem valószínű, de akkor ki lehetett a megyésispáni helytartó? Erre a választ egyenlőre nem ismerjük. A királybíró /bilochus/, akit magyarul billogosnak neveztek a magával hordott királyi ércpecsétről /a billogról/. Eleinte a király által kiküldött tisztviselő, elsősorban az igazságügyi tevékenység területén. Később a megyésispánok bírói helyettesei lettek. Pontos funkciójukat azonban a jelenleg ismert oklevelek alapján nem lehet körvonalazni. A falubíró /villicus/ a szabadparasztok által lakott falvak bizonyos szakigazgatással összefüggő részfeladatainak felügyelője. Más néven falunagy. Kezében volt a közös javak kezelésének és a földközösség adminisztrációjának irányítása. Vigyázta a faluhatár épségét, vezette a falukönyvét. A falu lakosai felett kisebb ügyekben bíráskodott. A királyi várispánságok tisztségviselői és hatáskörük pontosabban körvonalazhatók az előbbieknél. A várispánság vezetője a várispán /comes castri/ volt. A várudvar és a hozzácsatolt várnépek legfőbb elöljárója, a megye ezen 199
