Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
ADATTÁR - BENEDEK GYULA: Külső-Szolnok vármegye 1258–1569
sen más megyék vonatkozásában is - hogy az egyes megyéket az ott először megtelepedett ősi nemzetségekről nevezték el. E nézet egyik legismertebb képviselője Kristó Gyula.36 Mi a kutatás során nem találkoztunk egyetlen olyan konkrét adattal sem, amelyik a nézetek közül bármelyiket is megcáfolná, mégis az a véleményünk, hogy a legkevesebb realitása a sóból való eredeztetésnek van. Sokkal könnyebb dolgunk van az elnevezés másik tagjának - a „Külső"- nek a magyarázatával. E földrajzi értelemben vett tájoló szónak gyakori alkalmazásával találkozunk a magyar helynévelnevezés gyakorlatában. Ez két, más tagjában azonos nevü helynek a „messzebbségét"" a „távolabbiságát" jelenti minden esetben, valamely földrajzi, vagy közigazgatási egységtől. A mi esetünkben megdönthetetlen tény, hogy az ellentétpár - vagyis a Belső-Szolnok vármegye - a története során mindig az Erdélyi Vajdasághoz tartozott, amely bizonyos autonómiával rendelkezett Mohács előtti egész története során. így a névadásul szolgáló tájoló kiinduló földrajzi és közigazgatási egység Erdély. Vagyis esetünkben a „Külső" szó, az Erdélyen kívüliek sorába utalja a megyénket. Utal egyben arra is, hogy ki kezdeményezhette az ilyen elnevezéseket; a Budán, Visegrádon, székelő központi hatalom, vagy a részleges autonómiát élvező erdélyi vezetés? Avagy a Magyarországon, vagy az Erdélyi Vajdaságban élő lakók? A kezdeményezés tekintetében egyértelműen Erdély neve kerül előtérbe. A fordítottja - vagyis a központi hatalom nézőpontja - szinte kizárható, mert pl. Budáról nézve az Erdélyben lévő Belső-Szolnok volt a messzebbi, a „külsőbb". Ebben burkoltan az is benne foglaltatik tehát, hogy Külső-Szolnok a létrejöttekor nem tartozott az Erdélyi Vajdasághoz. Mindehhez hozzá kell azonban tenni, hogy a fenti gondolatok csak feltételezések, mert bármilyen furcsa, a korabeli oklevelek még ráutaló módon sem szolgáltatnak adatot a kérdés eldöntéséhez. Ugyanakkor szükséges szólni arról is, hogy a kortársi okleveles gyakorlat mind Külső-, mind Belső-Szolnokot nevezi röviden Szolnok megyének is. Ez számukra nem vont maga után semmiféle félreértést, mert az oklevélben szereplő helységről, esetleg a káptalanról, az erdélyi vajda37 szerepléséről, vagy nem szerepléséről stb. mindenki tudta, hogy valójában Külső-, vagy Belső-Szolnokról van-e szó! III. Külső-Szolnok hovatartozásáról a Magyar Királyságon belül 36 KRISTÓ Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. Bp. 1988. 68. p. 37 Az erdélyi vajdai tisztség azonban nem jó kiinduló pont az azonosításhoz kb. 1410 előtt, mert 1410 előtt Külső-Szolnok is az Erdélyi Vajdasághoz tartozott. 182
