Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)

ADATTÁR - BENEDEK GYULA: Külső-Szolnok vármegye 1258–1569

Őt követte Gorove László „Szolnok Várának viszontagságai" c. terjedelmes résztanulmánya, amelyet öt részletben közölt. Az első és ötödik részben foglalkozik a mai Szolnok városában 1526 előtt általa feltételezett vár sorsával és Külső-Szolnok vármegye problémáival, igen sok lényeges hibát elkövetve. Ezek közül kettőt emelünk ki: okleveleiben Sződemetert Szentdemeternek írja, mint az oklevélkeltezés színhelyét, ugyanakkor sokszor összekeveri az erdélyi vajdák egyben szolnoki főispánok vajdai és szolnoki főispáni hatáskörét.11

Kétségtelen azonban, hogy Külső-Szolnok középkori történetének legjobb ismerője Torma József volt, bár kutató munkássága Belső-Szolnok vármegye történetének feltárására irányult. így Külső-Szolnokra csak annyiban tért ki a 113 § terjedelmű „A zonukigrófságról" c. kéziratszerüen rendezett - nyomtatásra még nem kész - művében, amennyiben kapcsolatokat vélt felfedezni, vagy fedezett fel a két vármegye között. Ezek az észrevételek viszont igen hasznosak. Különösen útba igazítóak az okfejtések és a topografálás, amelyeket ill. amelyet a szolnoki várról ír. Ő az első, aki a 11. századtól álló szolnoki várat az igazi helyére teszi, vagyis a későbbi Közép-Szolnokba. Munkáját halála után fia Torma Károly régész könyv alakban is, valamint cikksorozatban is kiadta.12

Számosabban vannak azok, akik nem résztanulmányt írtak Külső- Szolnokról, hanem a könyvükben több oldalt, netán önálló fejezetet szenteltek a kérdésnek.

Időrendben először ifj. Palugyay Imre - egy 1854-ben kiadott nagyívű kortársi monográfiában idéz külső-szolnoki történelmi mozzanatokat. Közlései egyrészt nagyon vázlatosak, másrészt átveszi Gorove földrajzi tévedéseit az oklevélközléseiben. Jól ismeri viszont az erdélyi vajdák külső-szolnoki kompetenciáját.13

Montedegói Albert Ferenc egy munkájában 2-3 oldalt szentel a megye általános történetének és kilenc külső-szolnoki településnek ír községenkénti összefoglalót, általában az 1200-dik évtől. 14

Pesty Frigyes három munkájában is szolgál adatokkal. Okleveleket idéz, felismeri a megye földrajzi kéttagúságát, Sződemeter szerepét. A felismerései

11 GOROVE László: Szolnok várának viszontagságai. Tudományos Gyűjtemény. VIII. köt. 1821. évf. 45-82. p.

12 TORMA József: A zonuki grófságról. Történelmi Tár, 1885. évf. 674-714. p„ 1886. 58-95. p„ 250-283. p„ 447-479. p„ 679-694. p„ 1888. évf. 64-79. p„ 301-333. p„ 1-113. §. /A halála után a fia Torma József közli/.

13 Ifj. PALUGYAI Imre: Magyarország történeti, földirati és állami legújabb leírása. III. köt. Jászkun Kerületek és Külső-Szolnok vármegye leírása. Pest, 1854. 297-437. p.

14 MONTEDEGOI Albert Ferenc: Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék leírása. Eger, 1868.

172