Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
TANULMÁNYOK - CSEH GÉZA: Forradalom után… A hatalmi restauráció jellegzetességei Szolnok megyében (1956–1958)
bírálata helyett, a revizionizmus-ellenesség előtérbe helyezését eredményezték. Ezt a súlypont eltolódást tükrözték Kádár János beszédei az országgyűlés májusi ülésszakán, majd a június végén rendezett országos pártértekezleten. A Szolnok megyei pártvezetés a revizionizmus vádja alól ugyancsak balratolódással igyekezett mentesíteni magát. 1957. május 9-én az országos pártértekezlet előkészítésére megyei pártaktívát rendeztek, ahol a megyei intéző bizottság vezető munkatársain kívül, a járási, városi és nagyüzemi funkcionáriusok jelentek meg. Az aktíván ismertetett szempontok szerint a városok és járások intéző bizottságai június közepéig kidolgozták javaslataikat, és ezek alapján állították össze, június 19-ére a megye kommunistái nevében, az országos pártértekezletre felterjesztett javaslati pontokat. A három gépelt oldalas anyag „ultrabalos" jellegén túl, egészen meghökkentő előterjesztéseket tartalmaz. Az 1. pont szerint a megye kommunistái minden alapszervezetben követelték, hogy a párt neve Magyar Kommunista Párt legyen. A második pontban pedig javasolták, hogy a párt központi lapjának címe Szabad Nép legyen. Szükségesnek tartották az új párttagok felvételének megszigorítását, az „ellenforradalmi" ügyek helyszíni bírósági tárgyalását, Szolnok megyében népbíróság felállítását, a honvéd tiszti állomány újbóli felülvizsgálatát, az 1953- ban leszerelt munkás- és parasztszármazású honvédtisztek visszavételét, a minisztériumok és az egész párttagság megtisztítását az „ellenforradalmár" elemektől, a kormánykitüntetések megvonását az „ellenforradalom" résztvevőitől, végül a kiskereskedelmi egységek közvetlen tanácsi irányítás alá helyezését és a szocialista erkölcs tantárgy oktatásának bevezetését az iskolarendszer minden szintjén. Az első két pont általános követelésként, a többi egyes pártszervek javaslataként került a felterjesztett anyagba. A párt elnevezésére és a pártlap címváltozására irányuló indítvány jelentősen túlmutat az országosan megnyilvánuló balratolódáson. A pártértekezletet előkészítő iratokból kitűnik, hogy nem helyi, városi, vagy járási kezdeményezésről volt szó, hanem már a május 9-i szolnoki ankéton napirendre tűzte ezeket a kérdéseket a megyei intéző bizottság.93 Ám a célon alaposan túllőttek, mivel a Kádár-rendszer alapjait kezdték feszegetni. Az MSZMP elnevezést a párt ideiglenes központi bizottsága nevében 1956. november 5-én, Szolnokon határozta el, majd tette közzé nyilatkozatában Kádár János és szükkörű csoportja. A „Népszabadság" cím mellett pedig a Szolnokon újraindított, majd betiltott, Andics - Berei-féle Szabad Néppel szemben állt ki a Kádár-kormány. A Szolnok megyei javaslatok sorsáról sajnos nem tartalmaznak adatokat a megyei pártarchívum levéltárba került iratai. Azonban alig két héttel az országos pártértekezlet után, 1957. július 18-án az MSZMP Központi Bizottsága Kálmán Istvánt felmentette a megyei pártbizottság első titkárának tisztségéből. A KB határozat indoklása szerint „... sodrába került az eseményeknek. Ténykedésével 93 JNSZML XXXV. 1. f. 2. fcs. 1957. 1. ő. e. 158
