Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
TANULMÁNYOK - CSEH GÉZA: Forradalom után… A hatalmi restauráció jellegzetességei Szolnok megyében (1956–1958)
folytatásos regény írásán keresztül" juttatta kifejezésre nézeteit. Ekkor már a megyei pártbizottság vezetői közül senki sem akart emlékezni arra, hogy Tóth főszerkesztői megbízását 1956 novemberében az MSZMP Ideiglenes Szolnok Megyei Intéző Bizottsága is jóváhagyta.71 1957 tavaszán ugyancsak eltávolították állásából a Tiszavidék több más munkatársát, Himmer Zoltánt, Kiss Antalt, Simon Bélát, valamint F. Tóth Pált. A megyei tanács végrehajtó bizottsága egyik tagjának részvételével új szerkesztőbizottságot alakítottak, amely biztosította, hogy a megyei sajtóban a visszaéléseket és a karhatalom akcióit bíráló cikkek többé ne jelenhessenek meg.75 Új felelős szerkesztőnek az újságíráshoz semmit sem értő B. Kiss Mátyást, a Szolnoki Városi Pártbizottság első titkárát nevezték ki. Elsősorban neki és a politikai szempontok szerint megrostált, szakmailag többnyire gyengén képzett újságírói gárdának köszönhetően, rövidesen hihetetlenül alacsony színvonalra süllyedt a megyei lap. B. Kiss hozzá nem értése miatt, személyes konfliktusba került az egyik újságíróval, mire annak rendezetlen magánéletét pellengérezte ki a megyei pártbizottság és ezzel állásának elhagyására kényszerítették.76 Ám az újságírók kálváriája elbocsájtásukkal nem ért véget. Hiába költöztek Budapestre, vagy az ország más megyéibe, a Szolnok Megyei Pártbizottság agit. prop. titkára által küldött káderjellemzés akadályozta elhelyezkedésüket. Kivétel nélkül szellemi munkára alkalmatlan, tudatos ellenforradalmárnak minősítették őket és nem javasolták alkalmazásukat újságírói munkakörben. A személyes bosszúállást és értelmiségellenes felfogást tükröző akciók miatt, a Magyar Újságíró Szövetség tájékoztatást kért Czinege Lajostól, a Szolnok Megyei Pártbizottság első titkárától az elbocsájtásokról. Mivel az 1958. január 1-től ismét Szolnok Megyei Néplap címmel megjelenő újság színvonaltalansága lassan már a helyi pártvezetést is zavarta, az országos pártközponttól Várkonyi Endre újságírót Szolnokra küldték, hogy tegyen szakmai javaslatot a lapszerkesztés megjavítására. Várkonyi megbízását lelkiismeretesen végrehajtotta és 13 gépelt oldalon részletes jelentést készített a tapasztaltakról. 16 újságírói státusz van a Néplapnál a szerkesztőkkel együtt - írja. Bár mindennap reggel fél héttől késő estig dolgoznak, rossz a munkabeosztás. 1958 júniusa óta a lap nyolc oldalon jelenik meg a korábbi hat oldal helyett. Reggel, munkakezdés előtt még a soros szerkesztőnek általában fogalma sincs arról, hogy az aznapi számban milyen cikkek fognak megjelenni. Az anyagok nem érdekességük és fontosságuk, hanem beérkezésük szerint kerülnek a lapba. Az első oldalt az esetleges szenzációknak tartják fenn, ezért gyakran előfordul, hogy utoljára érkezett, hosszabb cikkek kerülnek a lap elejére és a rövidebb és érdekesebb cikkek pedig 74 JNSZML XXXV. 1. f. 2. fcs. 1958. 24. ő. e. 75 JNSZML XXIII. 2. 1956. december 4-i vb-jegyzőkönyv. 76 Az újságíró nem kevés iróniával írta később a megyei pártbizottság első titkárának címzett levelében: "A jó kommunista nem válik el a feleségétől. Ha szomjas, inni kér, ha éhes, enni kér. Ha boldogtalan a családi élete, a boldogságot keresi." 151
